Nem lazítanak az eurózóna belépési feltételein - erősítette meg az Európai Unió pénzügyi biztosa az észt fővárosban.
Joaquín Almunia kiemelte: ha egy ország nem megfelelően készül fel a közös pénz használatára, akkor annak hátulütői is lehetnek, mint ahogy az a jelenlegi eurózóna-tagállamoknál is bebizonyosodott.
Észtország eredetileg az idén szerette volna bevezetni a közös fizetőeszközt, akárcsak Litvánia, ám a két balti állam inflációs mutatói, ha csak egy hajszállal is, de fölötte voltak az előírt mértéknek.
Tallinn vissza is vonta csatlakozási kérelmét, Vilnius ugyanakkor tovább reménykedett abban, hogy 2007-től euróval fizethet, ám végül az Európai Központi Bank és a bizottság is ez ellen foglalt állást.
A két balti ország ugyanakkor igazságtalannak tartja a lépést, hiszen az előírások szerint a pénzromlás mértéke a három legalacsonyabb inflációs adat átlaga, plusz 1,5 százalék lehet, márpedig a számításnál az összes EU-tagállam adatait figyelembe veszik, nem csak az eurózónáét.
Márpedig két nem euróval fizető országban volt a legalacsonyabb az infláció: a svédeknél és a lengyeleknél.
A baltiak szerint az EU nem vette figyelembe a gyorsan növekvő posztszocialista gazdaságok sajátosságait, többek között a magasabb inflációt.
Elemzők ugyanakkor Észtország esetében is arra figyelmeztetnek, hogy jelentős hiánnyal küzdene a költségvetés, ha nem lenne ilyen sok a külföldi befektetés. Mások szerint pedig hiba nem bővíteni az eurózónát.
Van, aki egyenesen azt állítja, hogy minden új tagállamot fel kell venni, és ezt a rendszer mindenféle megrázkódtatás nélkül túlélné, hiszen a kelet-európai országok gazdasági súlya a többiekhez képest elenyésző.
A szakértők kiemelik: a kicsi és nyitott gazdaságok életét megkönnyíti az euró, hiszen kevésbé lesznek sebezhetők.
Almunia Tallinnban további erőfeszítésekre ösztönözte a baltiakat. Az árstabilitás létrehozása mellett nagyobb versenyt, jobb szabályozást és sokkal rugalmasabb munkaerőpiacot sürgetett a bizottság tagja.
A 2004-ben csatlakozott tíz állam közül eddig egyedül Szlovénia vezette be a közös fizetőeszközt, míg Ciprus és Málta jövőre csatlakozhat a klubhoz.
Az Euobserver cikke szerint Szlovákia 2009-ben lehet az eurózóna tagja, a többi visegrádi ország, köztük Magyarország pedig valamikor 2015 körül.