A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint Magyarország a rendszerváltást követő első nyolc évben volt éllovasa a reformoknak, a gazdasági leszakadás és romlás pedig 2000-2001 körül kezdődött el.
Bokros Lajos a Fasori Evangélikus Gimnáziumban csütörtök este a Deák Ferenc Közéleti Klub rendezvényén a moderátor kérdésére válaszolva megerősítette, hogy külföldön erőteljes bírálatokat kap az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája.
A Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója úgy fogalmazott: a hiteltelenség anyagi erővé válik. Ha nincs hitele a politikának, akkor az emberek nem hiszik el, hogy sikeresen meg tud valósulni, tehát nem cselekednek úgy, hogy az a politika tényleg sikeres legyen.
Egy éve közel volt egy új "Bokros-csomag"
Bokros Lajos elmondta: fel kellene tenni azt a kérdést, hogy az állam miért tart fent olyan intézményeket, amelyek nyelik a költségvetési pénzt, de a társadalom számára gyakorlatilag semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak.
A professzor rámutatott: egy évvel ezelőtt nagyon rossz volt az ország gazdasági helyzete. Akkor komolyan felvetődött, hogy olyan csődterápiára lenne szükség, mint 12 évvel ezelőtt. A volt pénzügyminiszter a kormány tavaly ősszel kidolgozott, konvergenciaprogramban vázolt és azóta megvalósított intézkedéseiről szólva közölte: ezek nem elegendőek és nem voltak megfelelő megoszlásban, összetételben előkészítve ahhoz, hogy az ígéreteknek megfelelően két év múlva elindítsanak egy gazdasági növekedést.
Mint mondta, ezzel az a baj, hogy ha 2009-ben nem éri el az ország a propaganda szinten állandóan hangoztatott és hőn áhított gazdasági növekedés, akkor megint elkezd majd a kormány költekezni. Mert a 2010-es választást valahogy meg kell nyerni.
Ugyanabba a folyóba...
Akkor pedig az ország harmadszor fog eljutni egy olyan helyzetbe, hogy egy komoly mértékű ikerdeficit alakul ki, amely lehet hogy 2009-ről 2010-re virradóan megint a 3 százalékos növekedésből 4,5 százalékosat csinál, de a hatalomra kerülő kormánynak 2010-ben megint egy stabilizációval kell kezdenie tevékenységét.
Az egészségügyről szólva Bokros Lajos kifejtette: semmi nem indokolja, hogy a nyugdíjasok ne fizessenek járulékot, miközben ők veszik igénybe tömegével az egészségügyi szolgáltatásokat. Hozzátette: ez nem felel meg az önkéntesen átélhető szolidaritás érzésének sem.