Egyetértés a kormánypártok és az ellenzék között a digitális átállásról

InfoRádió / MTI
2007. május 15. 19:26
A digitális átállásról és a médiatörvény jogharmonizációjáról konszenzus van a kormány és az ellenzék között - mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter a parlamentben. Hozzátette: Magyarország az elsők között lehet, amely bevezeti a mobiltévézést sikeres pályázat esetén.

Évek óta nem volt példa arra, hogy ilyen szintű konszenzus mutatkozzon a kormánypártok és az ellenzék között egy kérdésben, mint a digitális átállással és a médiatörvény jogharmonizációjával kapcsolatban - mondta Szilvásy György a digitális átállás szabályairól, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat vitájában.

A kancelláriaminiszter szerint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996-os törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat legfontosabb elemei közé tartozik, hogy hatályon kívül kell helyezni a vételkörzet-korlátozást.

A médiatörvényt érintő másik fontos kérdés az országos műsorszolgáltatók állampolgári alapú megkülönböztetése, amely jelenleg korlátozza a tőke szabad áramlását - tette hozzá Szilvásy György.

Kiemelte: a javaslat átültetné a média területére is a közösségi fogyasztóvédelmet, ehhez kiegészítenék az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) hatáskörét.

A digitális átállással kapcsolatban Szilvásy György megjegyezte, hogy a jogi és technikai, műszaki feltételeket is megteremti a törvényjavaslat.

A digitális műsorterjesztés az eddiginél szélesebb rétegeknek nyújt lehetőséget több csatorna elérésére, emellett olyan technológiai újítások bevezetését is lehetővé teszi, mint a mobiltelevízió - emelte ki a tárcavezető.

Hozzátette: sikeres pályázat kiírása esetén Magyarország az elsők között lehet Európában, amely a szolgáltatást elindítja.

A javaslat az úgynevezett erős multiplex-modell bevezetését támogatja, amely kizárólag a közszolgálati tartalmak továbbítását írja elő az üzemeltetők számára, míg minden más tartalom továbbítása a multiplex üzemeltetőinek és a műsorszolgáltatók közötti megállapodáson múlik - mondta Szilvásy György.Jánosi György, a szocialisták vezérszónoka hangsúlyozta: az átállással gyökeresen megváltoznak majd a tévénézési szokások, hiszen például bármikor újranézhetők lesznek az adások.

Kiemelte, hogy Magyarország az uniós tárgyalásokon nyolc televíziós multiplexhez jutott, amely egyenként nyolc-kilenc tévécsatornát jelenthet.

A négypárti megállapodás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a parlament folyamatosan ellenőrizze az átállási folyamatot, és ennek jegyében egy ötpárti eseti bizottság felállítását tervezik - tette hozzá az MSZP-s képviselő.

Cser-Palkovics András, a Fidesz vezérszónoka elmondta, hogy az eseti bizottságban pártonként egy-egy szavazati joggal rendelkező képviselő és öt szakértő vesz majd részt, a tagok szavazati joga nem egyenlő, hanem mandátumarányos.

A testület dönt majd egyebek mellett a multiplex-pályázatok kiírásáról és elbírálásáról - tette hozzá.

A legnagyobb lefedettségű multiplexben mindenképpen helyet kapnak a közszolgálati csatornák, emellett a jelenlegi országos kereskedelmi televízióknak és két, négy éve működő hír- és közéleti csatorna is bekerülhet ebbe a körbe - mondta a fideszes politikus.Pető Iván, az SZDSZ vezérszónoka kiemelte: a digitális átállás nemcsak arról szól, hogy több csatornát érhessenek el a nézők, hanem számos új technikai szolgáltatásra is lehetőséget ad, beleértve az interaktivitást, a kiskorúak védelmét és a kisebbségi jogok érvényesítését.

Herényi Károly, az MDF vezérszónoka közölte: a javaslat szerint az átállást lehetőleg költségvetési szerepvállalás nélkül kell megoldani.

A koncepció szerint piaci szereplőkhöz kerülnének olyan jogosultságok, amelyek jelenleg az állam kezében vannak a földfelszíni tartalom esetében, cserébe a szolgáltatók átvállalnák az átállás költségeit - tette hozzá.

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: kérdéses, hogy a jelenlegi digitális átállásról szóló törvényjavaslat technikai szabályozásai megállják-e a helyüket tartalmi reguláció nélkül.

Alapvető alkotmányos aggályok merülnek fel az előterjesztés kapcsán - tette hozzá.

Lukács Tamás szerint nem elfogadható, hogy a parlamenti eseti bizottság szakhatósági testületként járjon el, valamint alkotmányellenes az is, hogy az 1996-os médiatörvény rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, ha azt a mostani tervezet engedi.

Ha a KDNP nem kap megnyugtató választ az alkotmányos aggályokra, akkor nem tudja támogatni a javaslatot - hangsúlyozta a képviselő.