Az Alkotmánybíróság szerint mulasztásos alkotmánysértés áll fent, mert az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra.
Az Alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy nincs szabályozva: sikertelen népszavazás esetén mikor lehet újabbat kiírni ugyanabban a kérdésben.
Az indoklás szerint ezek a szabályozási hiányosságok bizonytalanságot teremtenek a választópolgárok számára, amennyiben nem tudhatják, hogy ugyanabban a kérdésben sikertelen népszavazás esetén mikor lehet újabbat tartani.
Ugyanígy bizonytalanságot teremtenek az Országgyűlés számára is, amennyiben nem tudhatja, hogy a sikeres népszavazás meddig kötelezi, azaz ugyanabban a kérdésben mikor változtathatja meg a szabályozást. A jelenlegi szabályozás emellett nem tiltja, hogy a parlament a népszavazási eredménnyel ellentétes törvényt alkosson.
Az Alkotmánybíróság arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2007. december 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének.
A népszavazásról szóló jogszabály korábban azt tartalmazta, hogy a népszavazás eredménye két évig kötelező, ám egy évtizede ezt a passzust kihagyták a törvényből.
A népszavazásról szólót törvényt 2002 óta több alkotmánybírósági indítványban is támadták, többek között Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke.
Az Alkotmánybíróság Trócsányi László ellenvéleményével hozta meg a határozatát.