"A cél az, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ugyanezt" - mondta Csoóri Sándor.
A szombati alakuló ülést Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday utcai székházában tartották, ahol megjelent többek között Pozsgai Imre, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek.
"Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát" - hangsúlyozta Csoóri Sándor, aki elmondta, hogy a mostani helyzetfelmérő tanácskozást a tervek szerint hamarosan újabb követi, és akkor pontosabban meghatározzák, hogy milyen formában működjenek.
A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: "a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene majd működnie, mint egy jelképesen szólva - szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek egységes védelme ad".
A kezdeményező elmondta, hogy a tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is.
Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a szándék az: ne keveredjenek a politikai táborokba. Szerinte a politikusok mellé olyan szakemberek kellenek, akik nincsenek kiszolgáltatva a politikusoknak.
"A betegséget nem lehet megreformálni, azt meggyógyítani kell" - mondta, azt hangsúlyozva, hogy fel kell éleszteni a szellemi életet, mert anélkül nincs esélye semmilyen változásnak.
Márciusi levelében viszont megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon "a legnyilvánvalóbb igazság az, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy valamiféle téveszme, az magában leszámol ezzel a kormánnyal".