Népbetegség, amelynek terheit évtizedekig cipeljük

Infostart
2007. május 3. 11:51
Az Európa Parlament május 10-ét a stroke napjává nyilvánította. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az agyvérzés egyrészt a megelőzhető népbetegségek közé tartozik, másrészt, ha mégis bekövetkezik, az első néhány óra szó szerint sorsdöntő.

A stroke váratlanul jelentkezik, épp ezért nem lehet előre kiszámolni, mennyit kell ilyen betegekre költeni.

A szakemberek szeretnék, ha nem szorítanák a szükséges akut kezeléseket a kórházak költségkeretébe, mert abból könnyen kicsúszhatnak.

Több ezer ember megmenthető lenne

Magyarországon évente nagyjából 45 ezer ember kap agyvérzést. Közülük néhány ezernél hatékonyan kezelhetnék a betegséget - mondta az InfoRádióban a Magyar Stroke Társaság elnöke.

Csiba László szerint ehhez az kellene, hogy a stroke-os betegek kezelésére ne vonatkozzon az úgynevezett volumenkorlát, amelynek értelmében a kórház csak meghatározott számban végezheti el a beavatkozást, mert a korlát felett nem fizeti ki a kezelés árát az egészségbiztosító.

Mint mondta, egy agyvérzést az első 3-4 órában lehet hatékonyan kezelni, a vérrögoldó eljárások ekkor a leghatékonyabbak.

Jelentős szociális terhek

Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg egy infarktus után a beteg vagy meghal, vagy felépül és segítség nélkül élhet tovább, addig például egy 60 éves stroke-os sérültet akár évtizedekig is ápolni kell, hiszen teljesen kiszolgáltatottá válik. A népbetegségek közül az agyvérzés szociális terhe a legnagyobb.

A Magyar Stroke Társaság ezért azt javasolta, hogy a daganatos betegségekhez, a szívbetegségekhez, a gyermekgyógyászathoz és a sürgősségi esetekhez hasonlóan a stroke-kezelések is kerüljenek ki a volumenkorlát alól.

Mint mondta, a kórházak jelenleg is több beteget látnak el, mint amennyit az egészségbiztosító megtérít számukra, de hogy ezt a gyakorlatot meddig tudják követni, az csak a gazdasági igazgatók türelmétől és megértéséről függ.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást