Egy középkori település fekszik a Kálvin tér alatt - mondta el az InfoRádiónak a Budapesti Történeti Múzeum igazgató-helyettese. Zsidi Paula hozzátette: a középkori település több részletét feltárták már a Károlyi palota udvarán.
A több oklevél által mezővárosként említett település neve Erzsébetfalva volt és eddig több, félig a földbe mélyített házat tártak már fel ezen a területen.
"Nem tudjuk, hogy mekkora volt ennek a falunak a teljes terjedelme, éppen ezért izgalmasak ezek a feltárások, hogy sikerül-e a település szélét, kiterjedését elcsípni" - mondta az igazgató-helyettes.
Zsidi Paula hozzátette: a metróval kapcsolatos munkálatok során a Móricz Zsigmond téren találtak például római kori vasmegmunkálásra utaló nyomokat, az Etele téren pedig az őskor különböző szakaszaiból bukkantak leletekre.
Régészeti szempontból izgalmas a Gellért tér is, ahol muszáj volt feltárást végezni, mert az őskortól a középkorig folyamatos rétegsorokat találtak. Itt római kori és középkori maradványok kerültek elő.
{{keretes_cim}}
"Szent-Erzsébetfalva, vagy Szentfalva, a mai Budapest területén, a Lipót- és Molnár-utcák helyén, a Dunapart mentén (s nem a Gellért-hegy déli oldalán) feküdt. 1230 táján a domonkosok zárdája körül alakult. Már a Margit-legenda említi. IV. Béla 1255. itt is vámszedésre jogosította a Nyulak-szigetének apácáit, V. István azonban országos vámmentességet adott Sz. lakosainak. A XIV-XV. sz.-ban Pest és Pilis vármegyék e falu közelében tartották gyüléseiket. Földesura Ulving budai polgár volt, ki 1335. leányára Margitra és ennek utódaira nézve is kieszközölte az örökösödés jogát. A XV. sz. közpétől jogot tartottak egyik részéhez a serkei Lorántffyak, másik részének pedig 1446-1525. a Rozgonyiak voltak földesurai. A XVI. sz.-ban rajtuk kívűl a Kisvárdayakat és a Dóczyakat is a földesurak közt találjuk. A XVI. sz. közepén pusztult el. V. ö. Csánki Dezső, Sz. (Századok, 1893. 16-26. old.)." (Pallas Nagy Lexikona)