Leleményes és törekvő a magyar, de nem szereti az idegeneket

Infostart
2007. február 15. 15:48
Merőben másnak látják magukat a magyarok, mint amilyennek mások tartják őket - derül ki a Figyelőben megjelent több tíz oldalas összeállításból. Martin József Péter, a lap főszerkesztője példaként említette, hogy magunkat vendégszerető népnek gondoljuk, ám a felmérés szerint a magyar nép jelentős része idegengyűlölő. Hozzátette: hatalmas az ellentmondás a remekül működő mikro- és a rossz makrogazdaság között.
Mit tartalmaz a Figyelőben megjelent összeállítás?

Először készült alapvetően tényközpontú összeállítás a magyar a gazdaságról és a társadalomról, és ennek a sztereotípiák kérdése az egyik legfontosabb eleme. Eltérő az önképünk és a tükörképünk, vagyis másként vélekednek rólunk, mint ahogy mi gondolkodunk magunkról. Jó példa erre, hogy hajlamosok vagyunk magunkat vendégszerető népként beállítani, azonban a felmérés szerint a magyar nép jelentős része idegengyűlölő.

A külföldiek mit gondolnak rólunk?

A minket talán legjobban ismerő Ausztria összetartó nemzetnek tartja a magyart. Az osztrákok és a magyarok is leleményes és törekvő népnek látják a magyart, ám ez az ügyeskedő jelzőt is magában foglalja.

Megkérdeztek szakembereket is a témában, ők mennyire tartják reálisnak ezt a képet?

Csaba László például úgy fogalmazott, ha van egy magyar barátod, nincs szükség ellenségre. A közgazdász ezt prekapitalista értékrendnek nevezi, és azt mondja, hogy a magyarokban van egy erős érvényesülési vágy, ami nem mindig szalonképes eszközökkel társul.Mit jelez a gazdaságról készített összeállítás?

Nagy ellentmondás mutatkozik a mikro- és a makrogazdaság között. A mikrogazdaság kifejezetten jól működik, ezzel szemben elveszítettük egykori régiós első helyünket a makrogazdaság terén. Egy mutatót, a GDP-növekedést kivéve az utolsó helyre zuhantunk a térségben valamennyi szempont szerint. A foglalkoztatottsági adatok is rendkívül gyengék Magyarországon. Nagyon kevés ember adójából él a társadalom többsége, és ha ez a trend folytatódik, akkor 2050-re a teljes népesség alig egyharmada lesz foglalkoztatott.

Mi a helyzet a megtakarításokkal?

Tradicionálisan a magyar lakosság nem takarít meg sokat. Az elmúlt éveket fogyasztásközpontúság jellemezte, így kevesebbet takarítottak meg az emberek.

Az összeállítás a fizetésekkel is foglalkozik, amely során azt vizsgálták, hogy kinek mennyit kell dolgoznia egy évben egymillió forintért. Mit tapasztaltak?

Egy miniszternek február 6-ig, egy vezető színésznek április közepéig, egy tanítónak az év közel feléig, míg egy bolti eladónak egész évben dolgoznia kell, hogy egymillió forintot keressen.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Martin József Péter a gazdasági mutatókról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Martin József Péter a sztereotípiákról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást