Az államfői hivatal szerint a Gönczöl-bizottság kormányszerv

InfoRádió / MTI
2007. február 6. 17:19
A tavaly őszi zavargások hátteréről és következményeiről szóló jelentést készítő úgynevezett Gönczöl-bizottságot kormányhatározat hozta létre, maga a munkacsoport pedig a vonatkozó jogszabály szerint a kormány szerve - mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője.

A Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője szerint a munkacsoport elnöke, és három további tagja köztisztviselőként miniszteri tanácsadó.

Kumin Ferenc úgy véli: "ha a kormány egy ilyen módon meghatározott szerve politikai véleményt fogalmaz meg a köztársasági elnökkel kapcsolatban, akkor a Köztársasági Elnöki Hivatal szerint a kormánynak kell döntenie arról, hogy ezt a véleményt sajátjaként fogadja-e el".

Az elnöki hivatal addig nem véleményezi a munkacsoport Sólyom Lászlót érintő politikai állásfoglalását, míg a miniszterelnök egyértelművé nem teszi a kormány ezzel kapcsolatos véleményét.

Bírálják az államfőt is

A Gönczöl Katalin kriminológus által vezetett bizottság jelentése (melyet elolvashat itt!) szerint 2006 őszén a köztársasági elnök erkölcsi válságot hangsúlyozó, a konfliktus megoldására tett kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához.

A dokumentum szerint Sólyom László lépései már-már hatáskörén is túlmutattak, és egyoldalúságtól sem voltak mentesek.

A Gönczöl-jelentés kiemeli az államfő azon megnyilatkozását, amelyben helyesnek ítélte a bizalmi kérdés felvetését a miniszterelnök részéről, de egyúttal felhívta a pártok figyelmét arra, hogy a parlament a bizalmi szavazással arról is határoz majd, hogy a kormányfő megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében.

Nem a Fidesz befolyásolta

A bizalmi kérdés tartalmának ezzel az önkényes értelmezésével az államfő nyilvánvalóan nem valamely alkotmányos jogkörét gyakorolta - áll a jelentésben.

A munkacsoport véleménye szerint az, hogy Sólyom László helyeselte a bizalmi szavazást, míg a Fidesz olcsó trükkről beszélt, azt igazolja, hogy az elnök viselkedését a válságban alapvetően nem a Fidesz, hanem mindenekelőtt saját, erősen morális alapú politikafelfogása mozgatta.A kormány cáfol

A Kormányszóvivői Iroda közleményében kijelentette: a szakértői bizottság nem a kormány munkaszerve.

"Minden érintettnek magának kell eldöntenie tehát, hogy megfontolja-e a szakértők rá vonatkozó javaslatait vagy sem. A kormány ennek megfelelően jár el" - áll a közleményben.

Gönczöl Katalin sem ért egyet

A munkacsoport vezetője, Gönczöl Katalin sem ért egyet Kumin Ferenc megállapításaival. A kriminológus hangsúlyozta: amikor a bizottság megalakult, egyértelművé tette, hogy nem a kormány szerveként működik.

A bizottság tagjainak szakmai tudását és hitelességét nem kérdőjelezheti meg, hogy a testületet kormányhatározat hozta létre, és voltak olyan tagjai, akik a kormány alkalmazásában állnak - jelentette ki Gönczöl Katalin.

A bizottság elnöke elismerte, hogy voltak olyanok - ő maga, valamint Györgyi Kálmán, Tóth Judit és Csepeli György -, akik tanácsadóként szakmai munkát végeznek minisztériumokban, úgy véli azonban, hogy ezek a funkciók korábbi szakmai életüket nem befolyásolják.

Elgondolkodtatni akartak


Gönczöl Katalin úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Kumin Ferenc nyilatkozatával az államfő a felelősséget akarná elhárítani, szerinte inkább Sólyom László "érzékenysége sérült".

A kriminológus elmondta: nem akartak megsérteni senkit: csak elgondolkodtatni, nem felelősséget megállapítani akartak.

A köztársasági elnök lépéseit értékelő mondatokat Gönczöl Katalin azzal magyarázta: ezekkel Sólyom Lászlónak még az Alkotmánybíróság elnökeként 1991-ben írt okfejtésére hivatkoztak. Ebben arról értekezett, hogy az államfő éppen azért áll kívül a végrehajtó hatalmon, mert hiányzik az Országgyűléssel szembeni politikai felelőssége.