Mi is örülnénk neki, ha nem lenne szükség a kordonra - fogalmazott az államtitkár hozzátéve, hogy az ősszel a demonstrálók számos jogszabályt megsértettek.
Az államfő által megfogalmazott alkotmányossági aggályokról annyit mondott: valóban fel lehet vetni aggályokat, ugyanakkor a bíróság állapíthatja meg, hogy a Kossuth téri kordon jogsértő-e. Hangsúlyozta, hogy a közterület lezárásáról a rendőrség határozott, a döntést szintén a bíróságon lehet megtámadni.
Ötpárti egyeztetést kezdeményeznek
Kondorosi Ferenc az InfoRádióban arról is beszélt, hogy elkészült a gyülekezési törvény módosítására vonatkozó javaslat, ez alapján határozott időtartamra, legfeljebb 3, esetleg 5 napra lehetne tüntetést szervezni. A hatóság mérlegelhetné a közegészségügyi, környezetvédelmi, biztonsági kockázatokat.
A tervek szerint a demonstrációt kampányidőszakban is be kell jelenteni. A minisztérium ötpárti egyeztetést kezdeményez a tervezetről.
A nemzetközi jog szélesebb körben teszi lehetővé az itthon egyébként az egyik legfontosabb rendszerváltó alapjognak számító gyülekezési jog korlátozását, mint a magyar alkotmány - jegyezte meg az igazságügyi tárca államtitkára.
A tervek szerint nem minősülne szabálysértésnek az, ha valaki be nem jelentett vesz részt. Továbbra is szabálysértés viszont az, ha valaki nem tesz eleget a rendőrségi intézkedésnek.
Kondorosi Ferenc felhívta arra is a figyelmet, hogy a magyar jogban nincs a szabálysértésnél enyhébb kategória, a szankciók kiszabásakor nem értelmezhető az engedetlenség fogalma.