Tavaly október óta nem sikerül megegyezni az országos béremelési ajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, bár a szakszervezeti oldal 6-8 százalékra csökkentette egy héttel ezelőtti 6-9 százalékos igényét, a munkáltatói oldal pedig a 4-8 százalékos ajánlatát 5-8 százalékra emelte.
A tárgyalás elején a kormányzati oldal javasolta kompromisszumként az 5-8 százalékos mértéket de ezt a szakszervezetek nem tudták elfogadni. Hivatkoztak arra, hogy az 5 százalék még az inflációt sem fedezi.
Megelőznék a sztrájkokat
Rolek Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője a tárgyaláson arra kérte a partnereket, hogy az OÉT adjon ki közös közleményt arról, hogy kedden lehetséges egy országos megegyezés a bérekről annak érdekében, hogy a szakszervezetek lehetőleg tartózkodjanak a nyomásgyakorlási eszközöktől, a sztrájktól.
Csizmár Gábor, a szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a kormányzati oldal kész aláírni egy ilyen nyilatkozatot.
Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője ugyanakkor kifejezte: az ágazati és helyi bértárgyalásokon felelős munkáltatók és szakszervezetek vesznek részt, döntéseiket nem kívánják befolyásolni.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a szakszervezetek már korábban is sürgették az országos bérajánlás elfogadását, mert ezzel mérsékelhetők a helyi konfliktusok, sztrájkok.
Az országos béremelési ajánlásról az utóbbi hetekben jelentősen közeledtek az álláspontok. A múlt év októberben kezdett tárgyalások elején a szakszervezetek még 15 százalék körüli országos bérajánlást kívántak tenni, mert számításaik alapján ez jelentette volna a reálbér szinten tartását, vagy néhány százalékos emelését.
Nem beszélnek le a sztrájkról
Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője az InfoRádiónak elmondta: bár pénteken közeledtek a felek álláspontjai, a szakszervezetek nem tudták elfogadni a kormány 5-9 százalékos javaslatát, amelyet a munkáltatók is támogattak volna.
A szóvivő közölte: az ő 6-9 százalékos javaslatukból a felső érték módosítható, az alsóból azonban nem engednek, hiszen nagy az inflációs nyomás, a munkavállalók pedig sokat vesztettek a járulékemelések tavaly szeptemberi bevezetése óta is.
Ha kedden, az utolsó utáni időpontban sem születik döntés, sok helyen várhatók majd bérsztrájkok vagy bérharcok, de ennek lehetőségét akkor sem lehet kizárni, ha közös nevezőre jutnak a tárgyaló felek - mondta Borsik János.