A Makovecz-ravatalozóban tartott, temetés előtti búcsúztatáson mások mellett Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője és Vári Fábián László kárpátaljai költő mondott beszédet.
A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót, a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének volt vezetőjét január 3-án, 57 éves korában, hosszú szenvedés után érte a halál.
Kalász Márton beszédében a költő "stációk ihlette nagyszerű alkotásait" méltatva elmondta: "azok nem csupán a szellem, a magyar, de több okból a közép-európai irodalom példájává fényesedtek, nem egyszer élesedtek".
"Legismertebb műveinek keletkezése nagyobb, fontosabb pillanat volt, mint csupán irodalom; cezúrája, metaforája volt sokkal inkább egy történelmi folyamatnak" - hangsúlyozta a Magyar Írószövetség elnöke.
Az Öröknyár: elmúltam 9 éves című, 1984-ben megjelent versében Nagy Imréről azt írta "(...) egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!".
A mű miatt 1985-ben elbocsátották írószövetségi állásából. 1986-ban a Tiszatáj című folyóiratban megjelent A fiú naplójából című verse miatt pedig a folyóirat szerkesztőit leváltották, az újságot betiltották.
Csepregi András, az OKM titkárságvezetője Nagy Gáspár költészetéről elmondta: írásai mögött Pilinszky János és Rónay György hatását lehet érezni. Hozzátette: "az evangélium műveinek minden során átütött, bármennyire személyesen is fogalmazta meg azokat".
Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője emlékezésében úgy fogalmazott: "aki a mögöttünk levő évtizedek közérzetéről akar tudni, lapozza fel Nagy Gáspár versesköteteit. Hiszen ő klasszikusainkhoz és legjobb kortársainkhoz hasonlóan legmélyebb és legsebzőbb élettapasztalatait volt képes íróilag feldolgozni".
"Látszólag vakmerően bátor volt, pedig csak bibói értelemben vett demokrata, aki nem mert félni" - jellemezte a költőt.
A költőt a nagytilaji temetőben helyezik végső nyugalomra.
Életrajz
Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. Versei 1968-ban jelentek meg először. Pályája kezdetén a Móra Kiadó szerkesztője volt, 1989-ben a Hitel szerkesztője lett.
Az Írószövetségben 1981-től választmányi tagként, 1989-től elnökségi tagként tevékenykedett. 1989-90-ben az MDF választmányi tagja volt.
Leginkább a kelet-közép-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazokat a verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből.
Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Életművét egyebek mellett a Koronatűz, a Földi pörök, a Múlik a jövőnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet őrzi.