Süth Miklós emlékeztetett arra, hogy Magyarországon elfogadott gyakorlat a házi vágás, azonban nagyon sokszor megfeledkeznek az ezzel járó kötelezettségekről.
"Ha nem csak a szűk család fogyaszt a termékből, hanem például ajándékba adunk a szomszédnak, akkor az közfogyasztásnak számít, azaz ezt az állatot nem vághatnánk le az udvarban" - hangsúlyozta az országos főállatorvos.
A szakember megjegyezte, hogy ha ezt ma Magyarországon szögletesen tartanák be, akkor ebből vidéken nagyon sok feszültség lenne.
A román példa
Süth Miklós szerint a problémát úgynevezett vágópontok kialakításával lehetne megoldani. Ezeket akár településenként is létre lehet hozni, vagy néhány település összefogásával.
Nem az udvarban küzdenek meg a szerencsétlen állattal, hanem elviszik a vágópontra. Itt teljesíteni lehet az állatvédelmi előírásokat a megfelelő kábítással, higiénikus körülmények között lehet elvéreztetni, ezt követően pedig a fél sertést haza lehet vinni - tette hozzá.
Az országos főállatorvos a romániai elképzelést nagyon jó kezdeményezésnek tartja, szerinte a közeljövőben Magyarországnak el ebbe az irányba kell elmozdulnia.