Az új szabályozás ugyanis a korábbi 30 nap helyett mindössze nyolcat ad az orvosnak, a gyógyszerésznek és a gyártónak arra, hogy az árváltozásokhoz alkalmazkodjon.
Mit csinálnak a lobbisták?
Szintén a Népszabadság írja, hogy nyolcvan lobbista és tizenhat lobbicég szerepel a nyilvántartásban, ám az első jelentések szerint egyelőre alig van munkájuk. Igaz, a szeptember előtt megkezdett lobbitevékenységről nem kell számot adni, így a késő őszi jogalkotási dömpinghez kapcsolódó érdekkijárásról később sem tudunk meg semmit.
Egyébként eddig az érdekérvényesítők ellen panasz sem érkezett. Érdemi tevékenységről mindössze ketten számoltak be. Egyikük a jelzálog-biztosítás bevezetését igyekezett elérni, és ennek érdekében a PSZÁF-fel és a Pénzügyminisztériummal lépett kapcsolatba, a másik hivatásos kijáró pedig egy kormányzati vezetőt igyekezett összehozni egy spanyol tulajdonú cég képviselőivel.
Befuccsolt a babakötvény
A Magyar Nemzetben az olvasható, hogy teljes érdektelenségbe fulladt az egy éve meghirdetett és a tavaszi választások előtt agyonreklámozott babakötvény program. A Magyar Államkincstár adatai szerint a tervezett minden második újszülött helyett alig minden tizedik számára nyitottak idén babakötvényt. A Start számlán október végéig nem egészen 300 millió forint gyűlt össze, ami a töredéke a kormány által tervezett összegnek.
Ingatlanadó-tervezet az Indexnél
Az Index azt állítja, hogy birtokába jutott a bevezetendő ingatlanadó részletes tervezete. A paksamétában lévő adatok szerint mindenesetre az ingatlanadó kulcsa 0-10 millió forint közötti ingatlanok esetében 1,5 ezrelék lenne, 10-20 millió között 3 ezrelék, 20-50 millió között pedig 5 ezrelék szerepel a papíron. 50-100 millió forint között 1 százalék, 100 millió felett 1,5 százalék lenne az adókulcs.
A Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, Pichler Ferenc az Index kérdésére elmondta: az ingatlanadó bevezetéséről a konvergenciaprogram 24. oldalán lehet olvasni. Ezt a dokumentumot decemberben állította össze a kormány. Az EU-nak elküldött anyagban szerepel, hogy 2008-tól ingatlanadót vezet be Magyarország, de az ebből származó bevételekkel nem számol a program. A befolyó összeg a hiánycélok biztonsági tartalékát képezi - tájékoztatott a szóvivő.
Pichler Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban több hamisítvánnyal találkozott a tárca.