Többféleképpen értelmezhetjük a karácsonyt. Ha a szó tágabb jelentését vesszük alapul, akkor karácsony már adventtel elkezdődik, advent első napjával és onnan jutunk el Szentestéig, ami idén különösen izgalmas, hiszen vasárnapra esik.
Ünnep az ünnepben.
Igen, de 24-e csak a készülődés napja, úgy is nevezték, hogy karácsony böjtje, karácsony vigíliája, tehát az előestéje.
A karácsony böjtjét értsük szó szerint?
Igen, ezt szó szerint is kell érteni. Az adventi időszak a kisböjt, ami az éjféli misével ér véget. A szertartás után van a bőséges lakoma.
Van annak valamilyen szabályrendszere, hogy mit kell csinálni advent kezdetétől 24-én éjfélig?
Természetesen vannak szabályok, apró részletekig kidolgozott tradíciók. A paraszti világban ez pihenőidő volt, hiszen nem lehetett a földeken dolgozni, hideg volt, és az év legsötétebb időszaka. A mágikusan gondolkodó ember számára ez egy félelmetes időszak, a sötétségtől való ősi félelem meghatározta azokat a szokásokat, amelyek a karácsonyt megelőzték. Valaha ez volt a hiedelmekben, szokásokban leggazdagabb periódusa az évnek. Borbála napján például dologtiltás volt, ami azt jelentette, hogy nem szabad volt olyan munkát végezni, aminek új dolog lehetett az eredménye, csak szétszedni, bontani, rombolni lehetett. Luca napján viszont teljes dologtilalom volt. Vannak olyan vidékei Magyarországnak, ahol az asszonyoknak ülniük kellett egész nap, és jószerivel moccanniuk sem volt szabad.Luca napjához nekem a Luca széke kapcsolódik, amiről azt mondják, hogy lassan készül el. Azért készül el lassan, mert nem lehet semmit csinálni?
Ma ez a legismertebb hiedelem. De ennél sokkal gazdagabb volt ennek a napnak a hiedelem- és szokásvilága. Luca napján például időjárás-jóslás is történt, szétvágtak négyfelé egy hagymát, és mindegyik negyedről levettek három kis csónak formájú hagymalemezkét, azt egy tányéron körbe rakták, és mindegyikbe sót szórtak. Ezt fölrakták a kemence tetejére, és 24-éig ott hagyták. Akkor nézték meg a hagymalemezkéket, és a következő esztendő csapadékviszonyaira ebből próbáltak következtetéseket levonni.
Beváltak ezek a "prognózisok"?
Ha a hagymajóslás bevált, az pusztán a véletlen műve volt. Tehát ez nem az a fajta időjárás-tudakolódás, aminek van reális alapja. Ez egy mágikus visszaszámlálás, egy mágikus kapcsolódás. Viszont ha beigazolódott, akkor azt mondták azt, na, ezt a hagyma is megmutatta. De Luca napjához és így az előkészületekhez más is tartozott, például a termékenység, a bőséggel kapcsolatos jóslás, varázslás, mágia. Az asszonyok Luca-búzát ültettek Luca napján. Néhány búzaszemet egy kicsi edénykében elültettek, ami kisarjadt karácsonyra, oda is tették az ünnepi asztalra. Ma úgy gondolnánk, hogy ez díszíti az asztalt, de akkor nem pusztán díszítő funkciója volt, hanem mágikus is. Ebből jósoltak a következő év termésére.
Így jutunk el december 24-éig.
Pontosabban 24-e délutánjáig. Akkor ugyanis a házigazda, a családfő délután egy öl szalmával a kezében bemegy a tisztaszobába, ma azt mondanánk, hogy a nappaliba, és szétszórja a szalmát. Beköszönti az ünnepet, azt mondja, "boldog karácsonyi ünnepet kívánok". Aztán feldíszítik a karácsonyfát, és elkészítették a karácsonyi asztalt. Ennek az asztalnak a kellékei is mind szimbolikus, mágikus tárgyak. Az alatta lévő szalma, az asztalra helyezett abrosz, ami csak ezen a napon szerepel abroszként, tavasszal vetőabrosz lesz, amiből a házigazda a búzát szórja. Az asztalra kerül a Luca-búza, egy kivirágoztatott ág, egy gyümölcsfaág, egy termőág, és odakerül a dió, az alma, a méz és a fokhagyma, amelyek majd az étkezés kezdetekor szintén mágikus céllal kerülnek elő.
A család minden tagja részt vesz az előkészületekben?
Pontosan meghatározott volt, hogy kinek, mi a dolga.
Azért kérdezem, mert mostanában a gyerekeket nem engedik fát diszíteni, az a szülők feladata.
Ez egy újabb keletű szokás, és az az értelme, hogy a gyerekeknek meglepetés legyen a fa és a karácsony. Kétféle megoldással is találkozhatunk, az egyik az, hogy elküldik a gyerekeket a nagyszülőkhöz, sütni, főzni, hogy ne lássák az előkészületeket. A másik, hogy bevonják a gyerekeket, ezekben a családokban már az előkészületek is részei az ünnepnek, és nem a meglepetés a fontos, hanem az együttlét.
Mióta állítunk karácsonyfát?
A karácsonyfa új keletű szokás. Pontosan tudjuk a történetét, az eredetét, Magyarországra Bécsből, főúri közvetítéssel jutott el ez a szokás. A Podmaniczky-család, és Brunswick Teréz családja állított először fát. Aztán az úri és majdan városi polgári családok terjesztették el, és tulajdonképpen a második világháború után vált általánossá. Addig a paraszti karácsonynak a zöldellő termőág volt a jelképe, és nem a ma ismert feldiszített fenyő. Annak az volt a története, hogy Borbála napján termőfaágat vágtak kint a kertben cseresznyéről, almáról, azt bevitték, vízbe rakták, meleg helyre tették és kivirágoztatták. Ez a termőág a karácsonyi ünnep egyik jelképévé vált.
Meddig tartott az ünnep? Azért kérdezem, mert ma sokan januárig megtartják a fát, de néhány nap után csak kerülgetik.
A karácsonyi ünnep december 24-től január 6-ig, vízkereszt napjáig tart, ez a karácsonyi ünnepkör záró napja, és a farsangi ünnepkör kezdete.
Vízkereszt napjáig minden nap ugyanolyan rítus szerint folyik az étkezés ugyanannál az asztalnál?
Ez egy ünnepi időszak, de más és más szerepük van a különböző napoknak. December 25-e és 26-a nagy ünnepek, majd ezt követi egy kisebb, december 28-a, apró szentek napja. Szintén nagy ünnepnek számít december 31., január elseje, az óév búcsúztatása és az újév köszöntése. Ugyanilyen fontos nap január hatodika, vízkereszt. Ezen a napon szintén dologtilalom van.
Mit csináltak ebben a két hétben a paraszti világban az emberek?
Voltak olyan munkák, amik kikerülhetetlenek, az állatokat el kellett látni, élelmet kellett adni nekik, tisztán kellett őket tartani. De például ebben az időszakban nem álltak neki varrni, fonni, szőni. A férfiak nem mentek javítgatni a munkaeszközeiket, hanem az ünnepek utáni időszakra hagyták azt. Ez a kapcsolatok építésének, ápolásának az időszaka volt.
Mióta ajándékozzuk meg egymást karácsonykor?
Még az én nagyszüleim is úgy nőttek föl, hogy a karácsony nem volt ajándékot adó ünnep. Ez a szokás a fogyasztói társadalommal együtt terjedt el. Viszont van egy érdekes adatunk arról, hogy Mátyás király udvarában, vízkereszt napján ajándékokat osztott az uralkodó. Az ajándékozás nem a karácsonyhoz, hanem a téli ünnepkörhöz hozzátartozott már az ókori római kultúrában is, akkor aprószentek napjához kötődött. Az ajándékozás jelenlegi formájában a második világháború után terjedt el, és a 80-as, 90-es években vett fordulatot, addig sok praktikus holmit adtak ajándékba egymásnak az emberek, ma már ez nem illendő. Egyre drágábbak, egyre exkluzívabbak az ajándékok, de szerencsére ellenpontként megjelent a kézzel készített, "alternatív" ajándék is.
Hogyan alakította át az ajándékozás a karácsonyi hagyományokat?
Sajnos nagyon sok minden függ attól, hogy milyen anyagi helyzetben van egy család és milyen kulturális közegben él. Mert nem feltétlenül igaz az, hogy akinek nincs pénze drága ajándékra, az inkább őrzi a hagyományokat. Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a szegénység kulturális hanyatlást is jelent, és ez egy nagyon szomorú folyamat, ebben az esetben se ajándék nincs, se szellemi tartalom.