"A vatikáni szerződés érvényes és érvényben is marad" - szögezte le Hiller István, hozzátéve, hogy a bizottság főbb megállapításait a kormány elé viszi.
Arra a kérdésre, hogy erről egyeztetett-e az SZDSZ-szel, azt válaszolta: a két koalíciós párt egyetért abban, hogy a vatikáni szerződés érvényes, és érvényben is marad.
A kulturális és oktatási miniszter fontosnak tartja, hogy a vatikáni-magyar vegyesbizottság aktívabban működjön. Közölte, hogy ő vezeti majd a tárgyaló delegációt.
A történelmi egyházak eddig nem kommentáltak
Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a történelmi egyházaknak egy héttel ezelőtt elküldték e jelentést, de eddig nem kommentálták.
Hiller István kitért arra is, hogy mind a négy történelmi egyházzal alapjaiban hasonló szerződést akarnak kötni, de nem csak egy évre szóló, hanem hosszabb távú megállapodást.
Szintén újságírói kérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy nem tapasztalt csalódottságot vagy elégedetlenséget a történelmi egyházak vezetői részéről amiatt, hogy három hónapot várni kellett a bizottság jelentésére.
Hiller István véleménye szerint az egyházak vezetői elfogadták a 25,5 milliárd forintos költségvetési főszámot, de ez ügyben az egyeztetések még folytatódnak.
Nem kell felmondani egyik megállapodást sem
Tamás Pál a bizottság véleményét tolmácsolva elmondta: sem a vatikáni megállapodást, sem a többi egyházzal, illetőleg vallási közösséggel kötött megállapodásokat nem szükséges sem felmondani, sem pedig megszüntetni.
Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója három olyan problémát nevezett meg, amelyek megoldásához a szerződés lehetőséget ad: ilyen az iskolaügy, az egyházi normatívák megállapításához szükséges új számítási módszer, illetve a kulturális, oktatási és szociális intézmények támogatása a versenysemlegesség biztosításával.
Egy-másfél évtized az állam és az egyházak szétválasztása
Tamás Pál kiemelte, hogy a bizottsági ajánlások közül az egyik legfontosabb a vatikáni-magyar vegyesbizottság működtetése. Hozzátette: hosszabb távú, mintegy egy-másfél évtizedes folyamat az állam és az egyházak szétválasztásának kidolgozása.
A szociológus a bizottság munkájáról szólva elmondta: a testület júniusban alakult meg, munkájában számos szakértő és egyházakat képviselő személy vett részt. Megjegyezte: a bizottságnak nem volt feladata törvényjavaslatok készítése, vagy az egyház és a kormány közötti közvetítés.