A zárószavazás előtt az Országgyűlés elfogadott egy ellenzéki módosító javaslatot, amely az előrehozott nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt venné figyelembe. Ennek az indítványnak a szavazásakor szavazategyenlőség alakult ki, így az ülést vezető Világosi Gábor (SZDSZ) szavazata döntött az ellenzéki indítvány javára.
Az előrehozott nyugdíj korhatára a nők esetében - a jelenlegi 57 év helyett - 2009. január 1-jén 59-re emelkedik, majd 2012-től várhatóan 60 év lesz, ugyanúgy, mint a férfiaké jelenleg.
Az előrehozott nyugdíj csökkentett összegű lesz, annak függvényében, hogy a jogosult életkorából hány hónap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez; a csökkentés havi 0,1 százaléktól 0,4 százalékig terjed; legalább 40 év szolgálati idő esetén viszont a csökkentés a felére mérséklődik.
Előrehozott nyugdíj esetén 2008. január elsejétől, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik, és a minimálbérnél többet keres, a korhatár elérésig szüneteltetni kell nyugdíjának folyósítását. 2010. január 1-jétől ez a szabály kiterjed mindazokra, akik korhatár alatt nyugdíj mellett dolgoznak.
A nyugdíj mellett dolgozóknak jövőre, a korhatár feletti vagy alatti nyugdíjazástól függetlenül, keresetük után a jelenlegi 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot meg kell fizetniük (ezt a tb-járulékról szóló törvény írja elő), de a jelen törvény szerint ennek fejében többletnyugdíjat is szereznek: nyugdíjukat minden 365 nap után a járulékalapot képező jövedelmük 0,4 százalékával meg kell emelni.
Ezeket a módosításokat az előterjesztő - a nyugdíjkassza hiánya és a demográfiai változások mellett - azzal indokolta, hogy jelenleg a 62 éves korhatár ellenére, a tényleges nyugdíjazási életkor 58,6 év; Magyarországon a jogosultak mindössze hat százaléka megy nyugdíjba a tényleges korhatáron, mivel a hatályos szabályok a mielőbbi nyugdíjba vonulást ösztönzik.
Változnak a nyugdíjszámítási szabályok is: jelenleg a nyugdíjakat az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani; a nyugdíjazás előtti utolsó három év kereset teljes értéken szerepel, a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kell felszorozni.
Ez azt eredményezte, hogy a különböző években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, szemben az átlagosan regisztrált 64 százalékkal.
Az aránytalanságok csökkentése céljából 2008 január elsejétől minden év keresetét, amelyet a nyugdíj-megállapításhoz figyelembe vesznek, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni, ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához az adókkal és járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kell figyelembe venni. Ez a jelenlegihez képest 7-8 százalékos nyugdíjszínvonal-csökkenést jelent.