A törvény szabályozza a gyógyszergyártók és -forgalmazók által fizetett díjakat, nyilvánossá teszi a gyógyszerártámogatás és -befogadás rendszerét.
A jogszabály módosítja a patikaalapítás szabályait, rendelkezik a patikák által fizetendő szolidaritási díjról és bizonyos, vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli árusításáról.
A rendelkezés értelmében januártól minden gyógyszerért térítési díjat kell fizetnie a betegnek, ez alól csak a közgyógyellátásban részesülők kapnak mentességet. A minimális térítési díj 300 forint lesz.
Kötelező kereskedelmi árkedvezmény
A törvény értelmében a gyártóknak a jövőben kötelező kereskedelmi rabattot - árkedvezményt - kell fizetniük, amely alól akkor mentesülhetnek, ha vállalják, hogy a készítmények termelői árát csökkentik, és a gyógyszereket legalább három évig ezen a csökkentett áron forgalmazzák. A rabatt százalékos mértéke függ majd a készítmények éves tb-támogatási arányától.
A gyártóknak ezen kívül orvoslátogatóik alkalmazása után úgynevezett licencdíjat kell fizetniük a jövőben. Ez az összeg személyenként ötmillió forint lesz. A nagykereskedőknél is bevezetik a kötelező rabattfizetést, ami a nagykereskedelmi árréstömeg egy százaléka lenne.
A gyógyszergazdaságossági törvény az orvosokra is ró kötelezettségeket, hiszen megváltoztatja a gyógyszerfelírás rendjét. Amennyiben az orvos rendszeresen, indokolatlanul és szakmailag megalapozatlanul eltér attól, hogy a hatóanyát tekintve ugyanolyan, de olcsóbb készítményt írja fel a betegnek, a biztosítónak lehetősége lesz szankcionálni.
A nagyforgalmú patikáknak éves árréstömegük után szolidaritási díjat kell fizetniük januártól, amely összeg a jelenlegi egymilliárd forintos állami támogatást egészítené ki, és ezzel a plusz befizetéssel a kistelepüléseken működő, kisebb forgalmú patikák fenntartását segítenék. A díj az árréstömegtől függően 0,5-2 százalék között lesz.
Patikaliberalizáció
A törvény feloldja a patikaalapítás lakosságszámra és területi elhelyezkedésre vonatkozó korlátait, azonban ezt a fajta liberalizációt egy hároméves átmeneti időre felfüggesztik. Azok a gyógyszertárak, illetve vezetőik, akik pluszszolgáltatásokat vállalnak, már a törvény hatályba lépésével nyithatnak patikát.
A patikaalapítás engedélyeztetését a jövőben a Magyar Gyógyszerész Kamara helyett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatáskörébe utalják. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy ezentúl nem kell 50 százalékos patikusi résztulajdonlás ahhoz, hogy gyógyszertárat lehessen nyitni.
A jövőben nem adható ki gyógyszer annak, aki nem múlt el 14 éves, és megtiltanák azt is, hogy a patikák a gyártóktól gyógyszerajándékot fogadhassanak el.
Patikán kívüli forgalmazás
A kormány a törvénnyel megteremti annak lehetőségét is, hogy egyes - vény nélkül kapható - gyógyszereket patikán kívül is lehessen forgalmazni, szigorú szabályok szerint. Ezen termékek körébe tartoznának egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.
Megváltoznak a gyógyszerbefogadási és -támogatási szabályok is. Felülvizsgálják a társadalombiztosítási támogatás mértékét, aminek következtében lesznek olyan készítmények, amelyeknek megváltozik a százalékos támogatása (így az ára is), és gyorsítani fogják a generikus készítmények befogadását a támogatotti körbe.