Ezek nagyobb gazdasági és társadalmi problémákat okoznak majd, gyakrabban lehetnek majd árvizek, aszályok, hőséghullámok és szélviharok, az állati kártevők pedig délről egyre északabbra vándorolnak - mondta a kutató.
Láng István szerint fel kell készülnie az energiapolitikának a légkörbe juttatott széndioxid mennyiségének minimalizálására.
Igaz, Magyarország csak 0,5 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedéshez, de ha mi nem teszünk lépéseket, akkor nincs jogunk másokat számon kérni - tette hozzá.
A természeti csapások ellen elsősorban az alkalmazkodással kell védekezni. Erről szól az úgynevezett VAHAVA-projekt, amely a változás, a hatás és a válaszadás programja - mondta az akadémikus.
Közölte: a program nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadását javasolta. A stratégia elkészítése államigazgatási munka, amelyet a környezetvédelmi tárca koordinál.
A munka folyamatban van, jövő márciusra elkészülhet a tervezet, utána a kormány, majd az Országgyűlés elé kerül. Jellege: legyen egy 20-25 évre szóló irányelvrendszer, amelyet a mindenkori kormányok két éves cselekvési programokra bontanak - fűzte hozzá.
Láng István szerint ez a megközelítés jó kompromisszum a politikai erők számára.
A tudós kulcskérdésnek nevezte a mezőgazdaság és vízgazdálkodás alkalmazkodását a változásokhoz.