Ugyan nehéz kérdés, hogy egy illegitim kormánnyal szemben bevethető-e az erőszak, de kétlem, hogy az igen válasz megállná a helyét. Én azt gondolom, hogy egy illegitim kormány eltávolítása érdekében alkotmányos eszközöket kell alkalmazni. Magyarországon demokratikus pártok vannak, kizártnak tartom, hogy ezek bármelyike képes tartósan magát vagy kormányát illegitim állapotban tartani. Én a kormányt illegitimnek tekintem, de nem tekintem illegálisnak.
Van különbség?
A kormány nem törvénytelen, működésének, létének megvannak a közjogi alapjai. De elvesztette a jogot, a megbízást, a bizalmat ahhoz, hogy kormányozzon. Lincoln szerint: "egyetlen ember sem elég jó ahhoz, hogy a másikat annak hozzájárulása nélkül kormányozza."
A kormány egy választáson, vagy az Alkotmányban leírt egyéb esetekben veszíti el a kormányzás jogát.
Ez a normatív értelmezés. Még egyszer mondom, a kormány jogi alapjait nem kérdőjelezem meg, a kormány legális, de illegitim.
Akkor mégegyszer megkérdezzük: érez felelősséget ezen szavakért, nem érzi úgy, hogy morális hátteret adott a rombolóknak?
Én a saját fejemmel és értékrendszerem szerint gondolkodom. És csak így tudok beszélni is. Nem tudhatom, hogy mások mit gondolnak bele a szavaimba. Világosan és érthetően beszélek, az erőszakot mindig elutasítottam, ezután is elutasítom, tehát semmilyen bátorítást nem kaphattak tőlem.
Ugyanakkor egy szempontból van felelőssége a Fidesznek: nem volt elég erős ahhoz, hogy az elmúlt két évben meg tudja védeni a magyar demokráciát. Ha összerakjuk azt, ami az elmúlt négy évben történt Magyarországon, akkor jól látható az a központilag vezényelt szándék, hogy a demokratikus kontrollt megtestesítő, a kormányzati főhatalmat ellenőrző, vagyis a demokrácia garanciáit jelentő intézményeket egyenként meggyengítsék.
Tették ezt azzal a céllal, hogy amikor elérkezik a választás, akkor a szervezett és nyílt politikai hazugsággal szemben ne tudja magát megvédeni az ország. Ebbe a sorba tartozott a KSH-val és PSZÁF-fel szembeni fellépés, az a körülmény, hogy az MNB-t és az ÁSZ-t a nem létező, nem számít, nem fontos kategóriába tudták sorolni. De az is, hogy úgy állították be, hogy a köztársasági elnök ne legyen komoly szereplője a közéletnek.
És természetesen az, hogy a közmédia olyan állapotban van, amilyenben. Mindez oda vezetett, hogy amikor elérkezett a választás, nem láthattunk tisztán. Ezért állt elő ez a helyzet, amit én felhatalmazás nélküli kormányzásnak hívok. A kormány legálisan tartózkodik a kormányzati pozícióban, ugyanakkor felhatalmazás nélküli kormányzást folytat. Azaz, amit tesz arra nincs fölhatalmazása, mandátuma. Ezt az emberek kinyilvánítják, ezért illegitim a kormány.
Az elmúlt egy hét eseményei alkotmányos keretek között maradtak?
Van ami igen, és van ami nem. Ami a Kossuth téren zajlik, az egyértelműen igen.
Alkotmányozó nemzetgyűlést követelnek.
Ma Magyarországon a szólás-és véleményszabadság alapján az is alkotmányos, ha valaki a demokrácia felszámolása mellett érvel. Ezzel én például nem értek egyet, de a demokráciának elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy elbírja ezeket a véleményeket. Lehet más államformát követelni, királyságot vagy népköztársaságot is. Javasolni valamit, egy kérdést felvetni nem alkotmányellenes. Azt gondolom, hogy a Kossuth téren és vidéken zajló események mind belül maradtak az alkotmányosság keretén. Az utcai összecsapások és az MTV ostroma nemcsak az alkotmányos kereteken lépett túl, hanem a jogrend határain is.
Az Ön által nem kifogásolt Kossuth-tériek hősnek tekintik az ostromban és a másnap esti utcai harcokban is részt vett, a rendőrség által máig körözött Budaházy Györgyöt.
Az erőszak rossz válasz a hazugságra. Nem tekintem őket hősöknek. Vitázni kell azokkal, akik így érzik. Ahogy én is teszem.
Nem bánta meg, hogy Wittner Mária Fidesz-listán szerzett mandátumot, és most azokkal a tüntetőkkel tart Kelemen András, ugyancsak fideszes képviselővel együtt, akik a parlament feloszlatásáért küzdenek? Nem kellene Wittner Máriának visszaadnia a Fidesz-listán szerzett mandátumát?
Vannak köztük más képviselőink is, például Horváth János. Ha mi egy olyan párt lennénk, amihez 1990 előtt hozzá kellett szokniuk a magyaroknak, akkor a felvetésük jogos lenne. De nem ilyen szövetséget építtetünk. A Fideszben vannak olyan vélemények, amelyekkel személy szerint nem értek egyet. De nem vitatom el a hozzánk tartozó embereknek azt a jogát, hogy megfogalmazzák a saját véleményüket. A legkevésbé sem örültem annak, hogy Kelemen András aláírta azt a nyilatkozatot, de mint pártelnök úgy gondolom, hogy Kelemen András ezt megtehette. A helyzet azért nem teljesen egyértelmű, nyilvánvaló, hogy a következő frakcióülésen mindezt meg fogjuk vitatni.
(Az interjút az index.hu készítette.)