Az Európai Bizottság elnöke a bejelentéskor kiemelte: szigorú feltételekkel javasolják Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását.
José Manuel Barroso szavaiból kiderült: a két ország számos problémás területen komoly előrelépést ért el, ám további fejlődésre van szükség többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban, az igazságügyi rendszer átalakításában, illetve az élelmiszerbiztonság területén is.
A két ország előtt álló feladatok
A bizottság jelentése szerint az igazságszolgáltatás terén Bulgáriának meg kell változtatnia alkotmányát, hogy ilyen módon is biztosítsa a bírói rendszer függetlenségét. Garantálnia kell, hogy az igazságszolgáltatási folyamatok az eddiginél is hatékonyabbak és átláthatóbbak lesznek, pártsemleges vizsgálatot kell folytatnia a magasabb szférákat is elérő korrupciós ügyekben, s következetes stratégiával kell küzdenie a szervezett bűnözés ellen.
Romániának szintén hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tennie az igazságszolgáltatási folyamatokat és létre kell hoznia egy olyan ügynökséget, amely ellenőrzi az állami tisztségviselők vagyoni helyzetét, esetleges összeférhetetlenségét, illetve érdekütközéseiket.
Ha mindezt nem teszik meg, az EU jelenlegi tagállamai visszautasíthatják a román és bolgár bíróságok ítéleteinek elismerését, illetve a két ország által kiadott nemzetközi letartóztatási parancsok teljesítését.
Élelmiszerbiztonság és az uniós támogatások felhasználása
A jelentés szerint mindkét országnak fel kell számolnia a náluk pusztító sertéspestist, ha azt akarják, hogy élő sertéseket, illetve sertéshúst szállíthassanak az EU területére.
Megfelelő mechanizmust kell kiépíteniük az unióból jövő támogatások szétosztására, máskülönben e források egy részének elvesztése fenyegeti őket.
S a bolgár légiközlekedéssel szemben repülésbiztonsági aggályok is vannak: ha ezeket a problémákat nem szüntetik meg, akkor az EU-szabványoknak nem megfelelő bolgár repülőgépeket kitilthatják az Európai Unió területéről.
Kisebbségvédelem: csak korlátozott az előrehaladás
A jelentés foglalkozik a kisebbségek romániai helyzetével is. A dokumentum szerint a kisebbségvédelem terén csak korlátozott előrehaladásról lehet beszámolni.
"A nemzeti kisebbségek státusáról szóló, s az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben. Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell" - olvasható a jelentésben.
A bizottság segíti és ellenőrzi a végrehajtást
A bizottság külön rendszert hoz létre arra, hogy a belépés után is ellenőrizze az előrehaladást a legfontosabb területeken, s egyben segítse a román, bolgár erőfeszítéseket - tette hozzá a bejelentéskor José Manuel Barroso.
Románia és Bulgária csatlakozása erősíti, nem veszélyezteti az Európai Unió működését - hangsúlyozta José Manuel Barroso.
A bizottság elnöke beszédében azt is kiemelte: ez után a bővítés után mindenképpen szükség van az EU működésének, intézményi rendszerének átalakítására, mielőtt bármilyen újabb bővítés szóba kerülhet.
Olli Rehn: a bizottság figyelni fog
A bizottság elnöke után Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési ügyekért felelős tagja szólalt fel. Õ szintén úgy vélte, hogy a két ország történelmi teljesítményt mutatott a felkészülés során.
Ám azt is hangsúlyozta, hogy az EU-bizottság biztosítani akarja az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználását, illetve azt, hogy a román és bolgár reformok visszafordíthatatlanok legyenek, így a belépést engedélyező döntés tartalmazza a "járulékos intézkedések" lehetőségét.
Mindkét országnak rendszeresen beszámolókat kell majd benyújtania a további előrehaladásról: az első ilyen dokumentum beterjesztésének határideje jövő év márciusa.
Brüsszel pedig maga is figyelni fogja a két országban zajló folyamatokat, s ha szükséges, az EU-bizottság élhet majd a védzáradékok bevezetésének lehetőségével - mondta Rehn, persze hozzátéve: reméli, hogy erre nem kerül sor.
Még a tagállamok jóváhagyása is kell
Bár a bizottsági döntést még az EU-tagok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk októberi csúcsértekezletükön, ez már csak formalitás.
Négy tagállamnak - Franciaországnak, Németországnak, Dániának és Belgiumnak - ugyanakkor még ratifikálnia kell a két új ország felvételét.