Magyarország 9 más uniós országgal együtt kezdett bele a NeuroDys elnevezésű kutatásba. A project célja, hogy kiderüljön, pontosan milyen biológiai okai vannak az írási és olvasási zavar kialakulásának, és miként lehet korán felismerni és fejleszteni ezt a részképesség-zavart.
Hazánkban minden 10. gyermeket érint a diszlexia. Sieglerné Bujdos Évát, a Dyslexiás gyermekekért egyesület vezetője az InfoRádióban azt mondta: európai adatok szerint az idén iskolába került 97 ezer gyerek közül több mint 9 ezer veszélyeztetett. Hogy mikor jön elő náluk a diszlexia, az a körülményektől függ.
A diszlexia kialakulásának okáról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy örökletes tényezők is szerepet játszanak. Leginkább fiúágon adódik tovább a hajlam - mondta a logopédus.
Magyarországon egy gyermekről általában csak az iskolában derül ki, hogy diszlexiás, vagy veszélyeztetett. Pedig ennek nem csak az olvasáskor nyilvánulnak meg a tünetei. Sieglerné Bujdos Éva szerint, ha a védőnő odafigyel a gyermekre, akkor a jeleket korán észreveheti. A logopédus hangsúlyozta: a diszlexiás diákok nagyon nagy hátránnyal indulnak az iskolában. Ha korábban felfedeznék a zavart, akkor sokkal könnyebben kiküszöbölhető volna.
Bujdos Éva úgy véli: az olvasás tanításának módserei sem megfelelőek, mivel azok nem alkalmazkodnak a beszéd fonetikai szabályaihoz. A diszlexiás gyerekeknél az olvasási zavar teljes mértékben helyrehozható, azonban a helyesírással mindig lesznek problémáik.
A NeuroDys kutatás keretében a MTA Pszichológia Intézetében több éven át követik nyomon a diszlexiás és nem diszlexiás gyermekek agyfejlődését, hangokra, betűkre adott agyi válaszainak változását. A magyarországi legkorábbi eredmény egy standardizált diszlexia-teszt lesz, amellyel le tudják majd mérni a kicsik azon készségeit, amelyek az olvasás és az írás alapjául szolgálnak később.