A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosságra került beszéd "tartalmi szempontból nem jelent újdonságot".
"A választási kampány és az utána meghozott kormányzati intézkedések közötti ellentmondásról már augusztus elején kijelentettem: az alapkérdés az, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez" - jelentette ki Sólyom László.
Hozzátette: ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít - így például a választási ígéretek semmire sem köteleznek -, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget.
Az államfő elmondta, hogy az alkotmány ebben a helyzetben nem ad számára lehetőséget a közjogi beavatkozásra, mivel a miniszterelnök és a kormány nem a köztársasági elnöknek felelős, hanem az Országgyűlésnek.
Sólyom László hangsúlyozta: a demokrácia morális alapjainak kérdése minden eddiginél élesebben jelenik meg most a közbeszédben.
"A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Hozzátette, hogy ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.
A hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével - mondta az államfő.
"Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől" - mondta Sólyom László.
Gyurcsány egyetért Sólyommal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, útban az oroszországi Szocsiból Budapestre, közölte: egyetért Sólyom László államfővel abban, hogy a demokráciába vetett bizalmat nem szabad kockáztatni.
Emlékeztetett: a köztársasági elnök nem tett eleget az ellenzéki pártok azon igényének, hogy lemondásra szólítsa fel őt. Részletek itt!
{{keretes_cim}}
Az Országgyűlést a köztársasági elnök csak akkor oszlathatja fel, ha az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy alkalommal megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kormány megbízatása megszűnik, és a köztársasági elnök által a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg az Országgyűlés.