Az államfő nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy az egyesület bölcsőjének tekinthető Kalyi Jag együttes már 28 éve működik, a 15 éve megalakult egyesület pedig Miskolcon, Budapesten és Kalocsán működtet iskolákat.
A Kalyi Jag pályája híven tükrözi azt a folyamatot, amelyet más népek Európában a XVIII. század végétől már végigjártak. A modern nemzeti identitás megalkotásának lépcsőfokait.
Sólyom László szerint ez mindenekelőtt az egyenjogúsítás folyamata, amelynek keretében minden közösség megteremti a maga kultúráját. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: az egyenrangúsághoz az kell, hogy a közösség kilépjen ebből az áldatlan állapotból, és tudatosan megalkossa magát.
Az államfő hangsúlyozta: Magyarországon államalkotó tényező a cigányság, az államnak pedig erkölcsi kötelessége a területén élő kisebbségek segítése. Sólyom László rámutatott: a cigányságot nem lehet egy folklór rezervátumban tartani. A tanulás és a szorgalom révén kiemelkedettek adhatnak példát mások számára is.
Varga Gusztáv, a Kalyi Jag Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a cigányságnak mai napig nem volt rendszerváltása. Úgy vélte, az oktatás az első útja a felemelkedésüknek. Az egyesület által alapított három iskolában tanuló mintegy kétezer diáknak ezt a lehetőséget adták meg.