Fekete Csaba szerint a maihoz képest 1995-ben más volt a helyzet, akkoriban kezdődött el ugyanis a felsőoktatás tömegesedése, és ezzel még semmilyen mértékben nem tartott lépést az intézmények finanszírozása, illetve az infrastruktúra fejlesztése.
Ebből a szempontból is nagy elégedetlenséget kiváltó lépés volt a tandíj bevezetése; ráadásul akkor mindenkinek ki kellett fizetnie a tandíjat, már attól az évtől - tette hozzá a korábbi szegedi egyetemista.
Fekete Csaba elmondta: 1995-ben nem feltétlenül a kétezer forintos összeg miatt csapott ilyen magasra az elégedetlenség, ehhez jelentősen hozzájárult a bevezetés sarcszerű módja.
A korábbi diákvezető nem hisz a szeptember 21-ei tüntetés eredményességében, ugyanis ma már nagyon sokan tanulnak költségtérítéses formában, őket pedig nem érinti a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése.
Ráadásul ma már több lehetőség van arra, hogy a hallgatók ezt az összeget kifizessék - vélekedett Fekete Csaba.
A HÖOK másképp látja
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint van értelme a tandíjellenes demonstrációnak.
A hallgató szervezet alelnöke az InfoRádiónak elmondta: a hallgatói juttatások a rendszerváltozás óta reálértékben folyamatosan csökkennek.
Nagy Zoltán szerint nem igaz, hogy a költségtérítéses hallgatókat nem érdekli, van-e tandíj.
A hallgatóság nagy része elítéli a tandíjat, valamint számos civil szervezet, szakszervezet is szolidaritását fejezte ki - fűzte hozzá.
A HÖOK alelnöke közölte azt is: hétvégére eldől, hogy vidéki városokban is szerveznek-e tüntetéseket.