A II. világháború utáni hiperinflációt úgy állították meg, hogy új pénzt hoztak létre. Mindez a kommunista pártvezetés ötlete volt - mondta el az InfoRádiónak a forint egyik szülőatyja.
Fekete János, az akkor 28 éves közgazdász aktívan kivette részét az új fizetőeszköz létrehozásában. Elmesélte, hogy a gyárak fél évig raktárra termeltek. Sem cipő, sem ruha nem került a boltok polcaira. Erre azért volt szükség, hogyha kijön az új pénz, legyen mit venni belőle - magyarázta a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökhelyettese.
Fekete János elmondta: a háború után az emberek dollárért, vagy aranyért vásároltak, a pengő annyira értéktelen volt, hogy semmit sem lehetett kapni érte.
Hogyan lehetett rávenni az embereket az áttérésre?
"Ahhoz, hogy a lakosság körében kint levő dollárt be tudjuk szedni, az kellett, hogy olyan új pénzt hozzunk létre, amelyért valamit vásárolni is lehet. Teleraktuk áruval a boltokat, olyan árukkal, amiket 6 hónap óta senki sem látott. Kiírtuk, hogy egy tojás ára 10 fillér, egy pár cipő az 10 forint" - mesélte Fekete János.
Vásárolni pedig csak forinttal lehetett, amit az aranyért és a dollárt cserébe a nemzeti bankban kaphattak meg az emberek - tette hozzá a volt alelnök, megjegyezve, hogy 1946-ban a forint túl volt értékelve a dollárral szemben.
Miért nem a pengőt stabilizálták?
Arra a kérdésre, hogy miért hoztak létre új fizetőeszközt, miért nem a pengőből "vágtak le" nullákat és szilárdították meg, Fekete János azt mondta: saját fejük szerint akartak dolgozni, nem pedig a külföldi javaslatokat követni.
A neves közgazdász szerint egyébként ma, a kormány megszorító intézkedései, amelyek a bevételnövelésen alapulnak inkább, kevésbé fájdalmasak a lakosságnak, mintha a kiadási oldalt csökkentenék jobban.
Mint Fekete János mondta: a kiadások visszafogása a nyugdíjak, a különböző segélyek és a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentenék.