A forint a középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott. Nevét Firenzéről kapta, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. A firenzei aranyforintokat Európa majdnem összes fejedelme bevezette.
Egész Európában Magyarország volt az első, mely elfogadta az aranyvalutát. Károly Róbert 1325-ben a firenzei mintára veretett florentinust, vagyis forintot. A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képét vésték. I. Lajos alkalmazta először Szent László képét, e gyakorlat Rudolf király koráig tartott, azután a magyar aranyakra a király arcképét verték.
A forintot második alkalommal 1946. augusztus 1-jén vezették be az akkori 1945-1946 évi hiperinflációt követően, a pengő helyett. Ez a forint azonban már nem aranyból készült. Váltópénze a fillér volt, de az 1999 óta már nincs forgalomban.
A forint leértékelődése
A forint címletei fokozatosan a pénzromlást követve egyre növekedtek, míg váltópénzei közül előbb a 2 és 5, majd 1996. szeptember 30-án a 10 és 20 filléreseket is bevonták.
A forint 1997-es új sorozata filléreket már nem tartalmazott. 1997. július 1-jén kibocsátották a 10 000 forintos címletű bankjegyet, sőt azóta már a húszezres is forgalomba került.
Az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint története egyúttal értékcsökkenésének a históriája is. Az új fizetőeszköz, az értékének megóvására tett kormányzati intézkedések dacára, folyamatosan vesztett értékéből.
Bár az 1995. november 7-én elfogadott devizatörvénnyel a forint gyakorlatilag konvertibilis valuta lett, 1995. év végén az 1946. augusztus 1-jei értékének már csak 3,7 százalékával rendelkezett.
Egyelőre marad
A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, de nem sokáig lesz már forgalomban. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan.
Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.
A forint hatvan éves történelme során sok kalandot ért meg. Emlékezetes például az a kétszáz forintos érmesorozat, ami ezüstöt tartalmazott, de kikerült a forgalomból, mert az emberek megtartották maguknak.
Egész napos rendezvény
A forint hatvan éves jubileuma alkalmából a Magyar Nemzeti Bank szakmai konferenciát és egész napos családi rendezvényt tart augusztus 1-jén - mondta el az InfoRádiónak Missura Gábor, a jegybank szóvivője.
A forintünnepen Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mellett előadást tart Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, volt MNB-elnök, továbbá Pataki Tibor a Nemzeti Készpénzszakértői Központ vezetője és Missura Gábor, az MNB szóvivője.
A jubileumot a játékok mellett egy óriási bankó is emlékezetessé teszi, amit a látogatók színezhetnek ki, és amelyet Járai Zsigmond jegybankelnök lát el a kézjegyével.