A Népszabadságból kiderül, hogy a munka sokkal inkább pénzkereseti forrás a magyarok számára, mintsem hivatás. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság - a többi között ezekre a következtetésekre jutott a GFK Hungária Piackutató és a Szonda Ipsos közösen végzett Nemzeti MédiaAnalízis Vizsgálata, amely arra a kérdésre kereste a választ, milyen értékek mentén szervezik életüket a magyarok. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok szerint jobb, ha az ember kevesebbet keres, mint ha a munka rabja, azaz a szabadidőről a legtöbben feltehetően a magasabb kereset reményében sem mondanának le. A magyarok többsége úgy véli, hogy a család lemondással jár, és a vizsgálat tanúsága szerint Magyarországon egyértelműek a nemekkel kapcsolatos társadalmi elvárások. A család anyagi biztonságának megteremtése a férfiak feladata, az otthoni munka viszont elsősorban a nőké.
A Magyar Nemzet azt írja: elfogadhatatlan lenne a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma számára, ha a következő két évben befagyasztanák a béreket a közszolgálatban - reagált Szabó Endre a lap információjára, miszerint a Pénzügyminisztériumban már készülnek azok a tervek, amelyek minden eddiginél drasztikusabb, kétéves bérbefagyasztást irányoznak elő az állami szférában.
Az Index olyan, az ausztrál bányákban felfedezett baktériumokról ír, amelyek arany létrehozására ugyan nem képesek, viszont apró röggé alakítják a környezetükben nyomokban előforduló nemesfémet. Elképzelhető tehát, hogy a gyűrű vagy nyaklánc formájában viselt arany nem más, mint mikrobák által kiválasztott salakanyag. Erre a következtetésre jutnak ausztrál kutatók a Science és Nature szaklapokban megjelent tanulmányukban. Frank Reith, az adelaide-i Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation geomikrobiológusa szerint az aranyrögök különleges baktériumoknak köszönhetik a létüket. A mikrobák a földből veszik fel a nemesfémet, és mivel semmire nem tudják használni, rétegről rétegre eltárolják egy apró aranyrögben.
Szintén az Index írja, hogy közvetve a kígyók segítették az emberi faj fejlődését - állítja egy kaliforniai antropológus. Eddig a kutatók úgy gondolták, az ember és a főemlősök kitűnő színlátása a gyümölcs- és ennivaló-gyűjtögetés hatására tökéletesedett. Lynne Isbell, a kaliforniai Davis Egyetem antropológus professzora szerint azonban ennél veszélyesebb körülmény, a kígyók elkerülésének szándéka vezetett az emberi éleslátáshoz.