Aranyrészvény nincs is, legalábbis a törvényekben sehol sem szerepel ilyen kifejezés.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. az InfoRádió kérdésére küldött írásos válaszából kiderül, hogy a pontos megnevezés a speciális szavazatelsőbbségi részvény. Az aranyrészvény kifejezés csak a közgazdasági szakirodalomban terjedt el.
A privatizációs törvény szerint ilyen részvénnyel csak a magyar állam rendelkezhet. Ennek értelmében megvétózhat olyan, stratégiai jelentőségűnek tartott döntéseket, mint például egy cég felszámolása, vagy fúziója.
Az aranyrészvény forgalmi értéke csupán jelképes, lényege, hogy az más részvényfajta tulajdonosaihoz képest a részvényest valamely részvényesi jog tekintetében elsőbbségben részesíti - hangzik a hivatalos megfogalmazás.
Az ÁPV ZRt. szerint 31 hazai vállalatban van aranyrészvénye az államnak, ebből 7 cég esetében az ÁPV-jé a szavazatelsőbbségi papír.
Magyarország az uniós csatlakozáskor vállalta, hogy csak az EU-s előírásoknak megfelelően tart fönn ilyen részvényeket.
A közösségi szabályozás pedig csak közös uniós érdek esetében engedélyez ilyesmit, illetve a közérdekre, közbiztonságra, közegészségügyre és a honvédelemre való hivatkozással lehet az aranyrészvény intézményét alkalmazni.
Két évvel ezelőtt tárgyalta is az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés, azonban a folyamat elakadt - teszi hozzá az ÁPV ZRt., megjegyezve, hogy helyettesíteni is lehet az aranyrészvényt. Belgiumban például a miniszteri vétó intézményével oldották meg a kérdést, a szabályozást azonban ki kell még dolgozni.