Ennek célja, hogy közös nemzeti külpolitikánk több legyen, mint a kormányzati külpolitika, elvont és távlatos célok helyett a magyar kultúra, tudomány, gazdaság érdekeinek közvetlen képviselete jelenjen meg egyre hangsúlyosabban - mondta Gyurcsány Ferenc.
Hozzátette: a következő időszak egyik legnagyobb feladata, hogy az államközi külpolitika helyett az intézményközi, emberközi külpolitikát kell felépíteni.
Mint mondta, Magyarországnak stabilizáló szerepre kell törekednie a régióban.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte: Magyarországnak felelőssége van abban, hogy a térség azon országai, amelyek még nem tagjai az EU-nak, reális közelségbe kerüljenek az EU-hoz.
A kormányfő szerint George Bush amerikai elnök látogatása nemcsak az 1956-os forradalom eszméinek az elismerése, hanem tisztelgés az előtt is, amit Magyarország az elmúlt 16 évben tett.
"Nem kérünk bizonyítványt egyetlen nagyhatalomtól sem, arra nincsen szükségünk. A bizonyítványt a magyar választók adják, hogy képesek vagyunk-e képviselni őket, képesek vagyunk-e a határon túl is sikeresen képviselni a magyar nemzeti érdeket" - fogalmazott a miniszterelnök.
A nemzeti érdek képviselete
Az ellenzék a nemzeti érdekek képviseletét kérte számon a miniszterelnökön, míg a kormányoldal pártjai az új külpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet a kormányfő napirend előtti felszólalását követően.
Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsősorban az Európai Unióban is.
Semjén Zsolt (KDNP) szerint az állampolgárságáról szóló népszavazás óta Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség szót kiejtheti a száján.
Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakat-politizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával.
Vadai Ágnes (MSZP) szerint a nemzetközi kapcsolatokban nem lehet hosszú távon potyautas magatartást folytatni, részt kell vállalni a szövetségesi politika alakításában.
Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, és ezáltal lehet javítani helyzetükön.