"Azt kérem, ne avatkozzunk be a magyar nemzeti közösség egy-egy részközösségének tagjaként, határon belül vagy kívül egy másik részközösség belső viszonyaiba. Hogyan venné az ki magát, ha nekem véleményem lenne a szlovákiai magyarság képviselőinek belső vitáiról? Hogyan venné az ki magát, hogy ha mi próbálnánk meg beavatkozni az erdélyi magyarság képviseletén belüli konfliktusokba? (...) Én nem kívánom ezt megtenni, eddig sem tettem. De fordítva is ezt kérem. Ne próbáljanak meg a határon túli szervezetek a magyar belpolitikai vitába bekapcsolódni" - írta a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc a megbeszélést nyugodtnak, őszintének nevezte. Mint írta: nem kért "bonyolult dolgokat", csak azt, hogy a résztvevők fogadják el egymást magyarként és demokrataként.
"Együttműködésünk azt a minimumot kell, hogy keresse méltányosan és jóhiszeműen, ami a kulturális örökségen túl a mai közéletben, a mai politikában megteremthető. Ez erővel nem megy, csak belátással, meg állhatatossággal. És ügyelni kell a pártközi kapcsolatokra is. Képzeljék el, mit szólnának ahhoz, ha én, mint baloldali politikus, határon túl, magyar lakta területeken, mondjuk, nem valamelyik magyar párt mellett, hanem az ottani baloldali párt mellett kampányolnék. Hát azt mondanák, hogy ez bizony nemzetietlen dolog" - tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc emiatt azt javasolja a határon túli magyar szervezeteknek, hogy azok is tegyék félre "a pártcsaládhoz való tartozást".A miniszterelnök szerint a magyar-magyar kapcsolatok ma hűvösek.
"Sokunknak van abban felelőssége, hogy mára ezek a kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani, akkor ez rám, vagy ránk is igaz. Újra és újra előjön december 5-e kérdése. (...) Másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre. Ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét" - írta internetes naplójában a kormányfő.
Hozzátette: annak ellenére is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy az elvi okok és indokok, amelyek miatt komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázhatók.