Bojár Iván András úgy vélekedett: megérett a helyzet a főépítész távozására, mert működése 12 éve alatt ugyan számos eredményt tudott felmutatni, de nem tudott értő partnerévé válni a befektetői-ingatlanfejlesztői csoportoknak.
Schneller Istvánban nem volt meg az a fajta kreativitás, amely ahhoz szükséges, hogy a városban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztőket helyesen tudja kezelni - fogalmazott az építészkritikus.
Bojár Iván András szerint például a főépítésznek róhatók fel az Árpád-híd pesti hídfőjénél épült mini toronyházak, amelyek a világ legkisebb toronyházai, és nem képviselnek semmilyen építészeti-urbanisztikai értéket.
A kritikus úgy látja, hogy Schneller István távozása után megszűnhet a toronyházakkal szembeni ellenkezés, így több ilyen terv is zöld utat kaphat a jövőben.
"Érdemes tartani a pesti horizontot"
Edwin Heathcote, a Financial Times építészeti szakírója, egy Budapestről szóló könyv szerzője szerint nem érdemes mindenáron ragaszkodni a régi építészeti stílushoz.
"Ez egy robosztus város, például a Nyugati Pályaudvar nagyon is modern épület. Nem kell arra törekedni, hogy minden épület réginek nézzen ki, mert akkor olyan épületek születnek, mint a Nemzeti Színház, ami borzasztó" - vélekedett a brit hírlapíró.
Edwin Heathcote felhívta a figyelmet arra, hogy egy modern épület nem feltétlenül magas.
A budapesti horizont öt-hat emelet magas, amit érdemes megtartani, ettől függetlenül azonban épülhetnek modern épületek, a Várat kivéve bárhol a városban - mondta a szakíró.