A kampányban a szocialisták azt ígérték: arra törekszenek majd, hogy a lehető legtöbb gyermek a saját településén járhasson óvodába. Ez tehát finoman fogalmazva ugyan, de óvodaépítést jelent, hiszen máshogy a cél nem elérhető. A kormányprogramban azonban már nincsen szó új óvodákról.
A kabinet csak arra tesz ígéretet, hogy javítani fogja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit és szorgalmazni fogja a közös igazgatású, egységes szakmai programot megvalósító óvodák és iskolák létrehozását.
Kit vegyenek fel az iskolák?
A választási programban azt ígéri az MSZP: felelősséget vállal azért, hogy minden iskola köteles legyen felvenni valamennyi területi illetékességi körébe tartozó gyermeket, tehát a máshonnan jelentkezők ne szoríthassanak ki senkit a közeli iskolából. Ez az ígéret a kormányprogramban már utalás formájában sem szerepel.
A szakképzés tekintetében is a kormányprogramból derültek ki a komoly tervek, a választási programban csak szűkszavú általánosságok lelhetők fel. A kampányban például még nem volt szó arról, hogy a tanulók elhelyezkedési arányai alapján fogják differenciálni a szakképző intézmények támogatását.
Veszélyben az alsótagozatok
A MSZP - sőt konkrétan március 22-én a leendő oktatási és kulturális miniszter, Hiller István pártelnök - arra is ígéretet tett, hogy tanuszodához juttatnak minden kistérséget és támogatni fogják a középiskolások évi három tanulmányi kirándulását. A kormányprogram ilyen részletekkel már nem foglalkozik.
A politikus azt is megígérte, hogy egyetlen óvodát és alsó tagozatot sem zárnak be. A kormányprogram már mást mond: úgy fogalmaz, hogy az alsó tagozatokat csak azokon a kistelepüléseken tartják meg, ahol az lehetséges és kilátásba helyezi az iskolák összevonását, támogatva például a többcélú intézmények megalakulását.
"Felülvizsgálat" = elbocsátás?
Szintúgy nem volt szó a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről, ami a kormányprogramban már valósággá vált, hiszen az már a 12 évfolyamos iskolák elterjedését tűzi ki célul.
Tanárok elbocsátásáról és a pedagógusok kötelező óraszámának megemeléséről pedig végképp nem volt szó a kampányban, ellenben a kormányprogram már a sokat sejtető "felülvizsgálat" szó szerepel.
Felsőoktatás: megújítás helyett tandíj
A választási ígéretek és a kormányprogram legmarkánsabb különbsége a felsőoktatás témakörében fedezhető fel. A választási programban azt ígérte asz MSZP, hogy 175 milliárd forintot fordít a felsőoktatás külső-belső megújítására.
A kormányprogramban nincs összeg, van viszont tandíj - a kormány szóhasználatával utólagos képzési hozzájárulás -, ami a választási programban még a sorok között sem található meg. Sőt a kampányprogram még azt egy új, a legrászorultabbak tanulását is lehetővé tevő hallgatói szociális rendszer kidolgozásával is kecsegtetett.
A kormányprogram azonban már nem ígér új rendszert, csak a régi támogatások megtartását. Ráadásul a túl sok konkrétummal nem szolgáló kormányprogramból még akár a költségtérítés emelése is kiolvasható, hiszen a dokumentum úgy fogalmaz, hogy a jövőben a költségtérítéses képzés díja nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatív együttes összegénél.