A választási kampány nagyon kevéssé tükröződik vissza a programban - mondta az InfoRádiónak Tamás Pál. A szociológus szerint ez azonban teljesen reális, hiszen szét kellett választani az ígéreteket és a tennivalókat.
Hasonlóan vélekedik a kampány és a program viszonyáról Stumpf István is, aki szerint a 85 oldalas dokumentumban "benne van a vak ló bátorsága". "Igaznak látszik az az ellenzéki kritika, amely azt mondja: bizonyos értelemben a választókat becsapják, mert az derül ki, hogy az adócsökkentés helyett adóemelés van a programban... és bevezetik az utólagos tanulási költségtérítést, ami tulajdonképpen egy rejtett tandíj" - fogalmazott a Századvég Alapítvány elnöke.
A közgazdász sem lepődött meg
Bod Péter Ákos közgazdász szerint nem meglepő, hogy a kormányprogramból az tűnik ki: visszavonják az öt évre szóló adócsökkentési programot. Az egyetemi tanár az InfoRádiónak azt mondta: ha csak a lakosságtól és a vállalatoktól gyorsan elvonható pluszjövedelmekre alapozza a kormány a kiigazítást, akkor amellett, hogy visszaesik a gazdasági növekedés üteme, megnő a munkanélküliség és az infláció, két év múlva újabb stabilizációra kerülhet sor.
"Biztos, hogy a kormánynak abban igaza van, hogy csak kiadáscsökkentéssel nem lehet eredményre jutni, ez adó és járulékemelést, a mentességek megszüntetését jelenti" - hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozva Csaba László. A közgazdász szerint azonban úgy tűnik: a kormány átesik a ló túlsó oldalára.
"Míg a választási kampányban eléggé magamra maradtam azzal a gondolattal, hogy a kiadáscsökkentés nem lesz elég, most mintha csak ezt a hangot hallanák és az, hogy azért háromnegyed részben kiadáscsökkentéssel, és csak egynegyed részben bevételemeléssel kellene kiigazítani, ez már valahogy nem jut el" - fogalmazott Csaba László.
A Közép-Európai Egyetem tanára hozzátette: a reform legfontosabb része az lenne, hogy az állami szerepvállalást bizonyos területeken meg kellene szüntetni, mert különben a problémák vissza fognak térni.
Mikor lesz euró?
Csaba László szerint az euró bevezetését igen komolyan kellene venni. A konkrét dátumokat a kormányprogramban kellene rögzíteni, és ehhez hozzárendelni a gazdaságpolitika többi elemét, különben minimális hitelessége sincsen.
Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint is túl sok ígéret hangzott el az elmúlt években, konkrét lépések nélkül: "az elmúlt 5 évben mindig 5 évre voltunk az eurótól, nagyon örülnék neki, ha egy olyan kiigazító csomag lenne, amelyet követnek reformlépések, és amely elvezet a mihamarabbi euróhoz".
A jegybank alelnöke szerint kulcskérdés, hogy a piacok mennyire tartják kielégítőnek a kiigazításokat, a reformokat ahhoz, hogy Magyarország a kitűzött dátum környékén, a környező országoktól nem lemaradva csatlakozni tudjon az eurózónához.