A Népszabadság információi szerint a kormány a nyugdíjkorhatár emelését tervezi. A miniszterelnök szóvivője cáfolta, hogy mindez szerepelne a kormányprogramban. Magyarországon a férfiak és a nők számára az 1997 óta fokozatosan bevezetett 62 év 2009-re válik egységessé.
A probléma felvetése időszerű, még akkor is, ha egyelőre csak a megfelelő kutatások és számítások elvégzése várható. László Boglár szerint ez azt jelenti, hogy fölül kell vizsgálni a nyugdíjrendszert, hiszen a nyugdíjkorhatár emelkedése nemzetközi tendencia. Nagy-Britanniában például a napokban jelentették be, hogy 2044-ig fokozatosan 68 évre növelnék a nyugdíjkorhatárt.
A Gyurcsány-kormány által tervezett változás elsődleges oka a társadalombiztosítás tehermentesítése, közvetlenül ezután az emelkedő élettartam adta lehetőségek kihasználása, a "továbbdolgozás" lehetőségének biztosítása.
A lap úgy tudja: a nyugdíjasszervezetek támogatni fogják a korhatáremelést - ha ez az érintettek szociális és anyagi biztonságát nem érinti hátrányosan. A változtatás egyes elemzők szerint az értelmiségiek, illetve a keresett szakmával rendelkezők számára jelenthet nagyobb előnyt.
Hatalmas a külföldi adósság
A Magyar Nemzet írása szerint Argentína és a Fülöp-szigetek után Magyarország halmozta fel a bruttó hazai össztermékhez mért legnagyobb külföldi adósságot a feltörekvő piaci országok közül. Ez derül ki az Economist gazdasági hetilap pénteken közzétett kimutatásából, amely a Világbank adatai alapján rangsorolta az egyes országok adósságállományát.
Eszerint hazánk már 2004 végén több mint 60 milliárd dolláros külföldi adóssággal rendelkezett, amely 63 százalékos GDP-arányos adósságnak felel meg.
Mindeközben Csehország 43 százalékos, Lengyelország pedig 41 százalékos adósságrátát tudhatott magáénak, de még - a szintén gyenge makrogazdasági adatokat felmutató - Törökországnak is csak 53 százalékos adósságrátája volt.
Magyarország ugyanakkor éllovasnak számít a bankok jövedelmezőségében is: az Európai Központi Bank kimutatása szerint az EU 25 tagállama közül nálunk keresnek a legtöbbet a bankok.
A hazai pénzintézetek kiemelkedő eredményének meghatározó részét, csaknem kétharmadát a kamateredmény adja, a magyar bankoknál ugyanis évek óta nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a hitel és betéti kamatok között a különbség.