eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Hová tűnt 300 milliárd forint?

Csaknem ezermilliárd forint állami támogatás mellett háromszázmilliárd forintos veszteséget termelt mintegy száz állami vállalat. A cégek több mint felel legalább két évig veszteséges volt.

A Népszabadság értesülései szerint csaknem száz állami óriásvállalat öt év alatt, ezermilliárd forint állami támogatásból háromszázmilliárdos veszteséget hozott össze. A közvagyon felhasználását ellenőrző Állami Számvevőszék a lap birtokába jutott beszámolójából kiderül: az általuk vizsgált 97 jelentős állami tulajdonú, veszteséges állami társaság 2000 és 2005 között mintegy ezermilliárd forint állami támogatásban részesült.

Ebből hatezermilliárd forint árbevétel mellett csaknem háromszázmilliárd forint adózás előtti veszteséget produkáltak. A vizsgált társaságok hitelállománya öt év alatt 197 milliárddal 524 milliárd forintra nőtt. A dolgozói létszám azonban 26 ezerrel mérséklődött: 120 ezerre. A cégeknek több mint a fele (52 társaság) kettő vagy annál több éven át veszteséges volt. A nem túl rózsás helyzet kialakulásáról az ÁSZ szerint tehet az állam, mint a hatósági és tulajdonosi jogok gyakorlója, a cégek menedzsmentje és részben a piac is. A szervezet úgy véli: egyes állami-önkormányzati feladatokat ellátó gazdasági társaságokat költségvetési szervvé kellene alakítani.

A Magyar Nemzetből megtudhatják, hogy ösztöndíjprogrammal próbálná itthon tartani a fiatal orvosokat Rácz Jenő egészségügyi miniszter. A tervek szerint a rendszer úgy működne, hogy vissza kellene fizetniük a támogatás összegét, ha külföldre mennek dolgozni.

Magyarországon egyébként hat szakorvosjelöltből öt gondolkodik azon, hogy más országban vállaljon munkát. A szakmai szervezetek egyelőre nem is hallottak az elképzelésről. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke hangsúlyozta, őket nem kereste meg az egészségügyi tárca. A lap hasonló választ kapott a szakorvosjelölteket képviselő Magyar Rezidensszövetségtől is, de Éger István, a Magyar Orvosi Kamra elnöke sem értesült az ösztöndíjprogramról.

A Világgazdaság "Délre tartanak a vevők" címmel közöl írást. Körülbelül 1800-2000-re tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik az elmúlt nyolc-tíz évben - túlnyomórészt befektetésként - külföldön vásárolt ingatlant. Zömük a mediterrán térséget részesíti előnyben; főleg Spanyolországot rohanták meg a kilencvenes évek legvégén, amikor még nem volt olyan nagy ütemű a drágulás, mint most.

Floridában Miami körzetében szálltak be toronyházak és villák építésébe, majd bérbe adták azokat. A horvátországi ingatlanok iránt érdeklődők általában a 100-150 ezer eurós nyaralókat vagy apartmanokat keresik. Sokan vennének házrészt vagy használt házat, lakást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×