- A reformok gerincét az ellenzék nélkül kivihetetlen, kétharmados döntéseket igénylő tervek adják.
- Még a kormányprogram benyújtása előtt szeretnék konzultálni a parlamenti ellenzék pártjaival. Levélben kértem találkozót ez ügyben a pártelnököktől. Szeretném, hogy érdemben beszéljünk arról, miben tudják támogatni a kormány államreformterveit. Reformkormányzásra készülök egy reformkormány élén, amely két területen viszi végig az államreformot. A közigazgatásban, ideértve a központi államigazgatást, a helyi igazgatást, a politikai képviseletek kérdését, a választási törvényt, a parlament létszámát és a pártfinanszírozási törvényt. A másik nagy terület a közszolgáltatás, illetve az állam hagyományos jóléti funkciói. Utóbbi alatt egy átfogó egészségügyi reform megkezdését értem, és az oktatási reform kiteljesítését. (...) előkészítjük a nyugdíjreformot, amelynek a bevezetése a következő évtized kezdeténél tovább nem halogatható.
- Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy például az önkormányzatok számának csökkentéséhez nem lesz partner a pártja, a helyi képviseletek létszámának csökkentéséről viszont lehet szó. Ez elfogadható kompromisszum?
- Nincs mi ellen felemelnie a szavát a frakcióvezető úrnak, hisz nem ismerek olyan kormánypárti javaslatot, amely az önkormányzatok számának csökkentéséről szólna. Ettől elválik az önkormányzati igazgatás intézményrendszere és a helyi közszolgáltatások nyújtásában, üzemeltetésében való közös érdekeltség. Ez két különböző ügy.
- Valóban kevesebb lesz 19 megyei önkormányzattal?
- A középszintű igazgatási funkciókat ellátó testületek és szervek száma is csökken azzal, ha a 19 megye helyett 6 régió lesz - plusz Közép-Magyarország, ami önállóan megvitatandó kérdés.
- Fideszes számítások szerint a koalíció által tervezett államreform kétszázezer közalkalmazott elbocsátását jelentheti. Önök mekkora számmal dolgoznak?
- Az idézett megállapítást felelőtlennek, a végeredményt pedig dőreségnek tartom. A reform végcélja nem a közalkalmazotti létszám csökkentése, hanem az, hogy kevesebb pénzért jobb szolgáltatást kapjunk minden területen mi, akik adóforintjainkkal fizetünk ezért. Ehhez intézményeket, szabályokat kell átalakítani. Nem leépítési tervünk van, hanem reformprogramunk.
- A költségvetési hiány nyugtalanító mértékének semmi köze ezekhez a reformokhoz?
- Dehogynem. A költségvetési mozgástér meghatározza az ország cselekvési lehetőségeit, de a reform lehetősége, illetve kényszere a költségvetés helyzetétől függetlenül állt elő. Ugyanakkor a reformok tempóját nagymértékben meghatározza a költségvetés állapota: minél szűkebb a mozgástér, annál gyorsabbnak kell lenni.
- Már a 2004-es miniszterelnök-váltáskor tudni lehetett, hogy reformkormányzásra készül, csak nem volt idő a változtatások elindítására. A reformok részleteiről tehát már hosszú ideje tárgyalnak. Ehhez képest fura ez a mostani titkolózás a kormányoldalon, arról nem beszélve, hogy olyan hangulata van, mintha eldugott szobákban szörnyű, titkos terveket készítenének elő a győztesek. Nem lehetett volna a szakmai vitákat nyilvánosan folytatni?
- Tegnap kért fel hivatalosan kormányalakításra a köztársasági elnök, az új kormány megalakulásáról korábban értelemszerűen szó sem lehetett. Tőlem nem azt várják, hogy a problémákat ismertessem, hanem, hogy megoldásokat javasoljak. Ezt teszem.
- Korábban kikötötte, csak akkor vállalja a kormányfői tisztet, ha a szocialista frakció előzetesen írásban garantálja, hogy megszavazza a reformokat. Megvannak már az aláírások?
- Meglesznek.
- Mire kell várni?
- Az eskütétel másnapján benyújtunk több mint másfél tucat fontos jogszabályt a Háznak. (...) De konkrét törvényeket csak azután lehet fogalmazni, hogy túl vagyunk a kormányalakítási tárgyalásokon. Ez nem titkolózás! Ennyi törvénytervezet benyújtásához 209 emberrel kell egyetértésre jutnom! Minden egyes képviselőre szükségem van, azaz minden szavazatra! Gondolják, hogy a sajtóból kellene megtudniuk, hogy mit csinálunk, ha megalakul a kormány?
- El fogja-e érni az embereket a várható költségvetési kiigazítás?
- Igen, mindenkit, de nem azonos mértékben. Lesz, akinek a korábbinál nagyobb védelmet nyújtunk, és lesz, akitől a korábbinál nagyobb felelősséget várunk. Három jövedelemtulajdonos van az országban: a lakosság, a vállalatok és az állam. A mostani problémáink nagy része abból származik, hogy az állam túl sokat költ. Ezen két módon lehet változtatni: csökkenteni a kiadásokat vagy növelni a bevételeket. (...) Aki mindenkinek egyformán nyújt támogatást, az annak ad többet, akinek egyébként is több van. Lefelé védeni, felfelé felelősséget kérni - ez a programunk lényege. Nem csomagok lesznek, hanem reformok, erős szolidáris karakterrel.
(A teljes interjút elolvashatja a Népszabadság szerdai számában.)