A magyarok fele elégedett az egészségügyi ellátórendszerrel

Infostart
2006. május 16. 13:40
Magyarországon ugyanannyian elégedettek az egészségügyi rendszerrel, mint amennyien elégedetlenek - derül ki a Gfk Hungária Piackutató felméréséből.

A magyar emberek nagy része közepes véleménnyel van az egészségügyi rendszerről. Egy négyfokú skálán a megkérdezettek 90 százaléka 2-est vagy 3-ast adott. Ha azonban azt nézzük, hogy melyik irányba húznak, akkor a lakosság fele inkább elégedett, a másik fele pedig inkább elégedetlen az egészségügyi szolgáltatással - mondta az InfoRádiónak Bacher János a Gfk Hungária Piackutató Intézet területvezetője.

A legelégedetlenebbek a 40-49 évesek, akiknek 57 százaléka bírálta a rendszert és a szolgáltatások színvonalát. Míg a férfiak 53 százaléka elégedett az egészségüggyel, addig a nőknek csupán 45 százaléka nyilatkozott így.

Magyarország a negyedik

A 11 volt kommunista országban és - viszonyítási alapként - Ausztriában készített nemzetközi felmérés eredménye szerint, nem túl meglepő módon Ausztriában a legelégedettebbek a helyiek: 32 százalékuk nagyon elégedett, további 53 százalékuk pedig "inkább elégedett" a rendszerrel.

Magyarországon az elégedettek és az "inkább elégedettek" aránya 49 százalék. Ezzel csak Szlovénia és Csehország mögött marad el Magyarország, és jóval megelőzi a volt szovjet utódállamokat, ahol a legnagyobb az elégedetlenség az egészségügyi szolgáltatásokkal.

Legtöbben Ukrajnában elégedetlenek az egészségügyi ellátórendszerrel, ahol a lakosság mintegy 75 százaléka vélekedik negatívan a szolgáltatások minőségéről.

A lakosság negyede rendelkezik kiegészítő biztosítással

A kiegészítő egészségbiztosítás Szlovéniában a legnépszerűbb. Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság 24 százalékának van kiegészítő egészségbiztosítása. Leggyakrabban a fiatal felnőttek, vagyis a 30-39 évesek rendelkeznek ilyen biztosítással, a 60 éven felüliek közül viszont alig, csupán 7 százaléknyian élnek ezzel a lehetőséggel.

Bacher János szerint Magyarországon leginkább adómegtakarítási formának tekintik a kiegészítő egészségbiztosítást.

A GfK Csoport Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán lakói körében vizsgálódott.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást