Miért kerül négy forintba egy forint?

Infostart
2006. május 15. 06:49
A fémek világpiaci árának jelentős emelkedése miatt egyre többe kerül előállítani az aprópénzeket. Az 1 forintos például valójában négy forintba kerül. Gyártásuk leállításával évi egymilliárd forintot lehetne spórolni.

A Népszabadság azt írja, a réz, a nikkel és a cink világpiaci árának drámai emelkedése miatt rohamosan drágul az aprópénzek gyártási költsége. Az 1 és 2 forintos gyártási költsége ma már többszöröse a névértéknek: az egyforintos érme előállítása például jelenleg mintegy négy forintba kerül, a kétforintosé nyolc forintra becsülhető. Miután világszerte az a tapasztalat, hogy ezen érméknek legfeljebb 15-20 százaléka vesz részt a forgalomban, felmerül a kérdés, érdemes-e ezeket az aprókat tovább gyártani. Gyártásuk leállítása közvetlenül évi egymilliárd forintnyi költséget takarítana meg, de további előnyökkel járna az árak ebből következő kerekítése, ami a pénzforgalom teljes költségét tovább mérsékelné.

A Napi Gazdaság szerint a költségvetési egyenlegjavító ötletek egyike a vagyonosodási vizsgálatok aktívabb adóhivatali alkalmazása lenne. Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese szerint egyelőre csupán az SZJA bevallások alapján végzik ezeket. Jellemzően közérdekű bejelentések és más információk alapján indulnak az ellenőrzések. A mostani jogi szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a magánszemélyek beszerzéseiből kiindulva is vizsgálódjanak, holott megérné az erősítés - véli a lap: amíg 2004-ben az 585 vizsgált magánszemélynél összesen 2,7 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, addig 2005-ben 610 esetből 3,2 milliárd forintig jutottak.

A Világgazdaság cikkéből kiderül, a részleges "államosítás" is felvetődik a válságba jutott zalaegerszegi Zalabaromfi Zrt.-nél, mivel a lap információi szerint a százszázalékos állami tulajdonban lévő Bábolna Takarmányipari Kft. is tulajdont szerezhet a cégben. A vásárló cég - hasonlóan más beszállítókhoz - az adósságok fejében válhat részvényessé. A lap úgy tudja, a Zalabaromfi a bábolnai cégnek csaknem egymilliárd forinttal tartozik, és ez az összeg számít a zalaegerszegi társaság legnagyobb beszállítói adósságának. Szakértők szerint a tervezett tranzakció is egyértelművé teszi, hogy a Carnex birodalom összeomlott. A Mónos Péter befektető nevével fémjelzett csoport az évi 140-150 milliárd forintos összbevételével eddig az ország legnagyobb húsipari vállalkozása volt.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1. rész
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2. rész
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást