A képviselői alapilletmény április óta 4,8 százalékkal, 210 ezerről 220 ezer 800 forintra emelkedett.
Az ezt szabályozó törvény szerint, ha egy országgyűlési képviselő tagja egy parlamenti bizottságnak, akkor az illetmény 40 százalékát, azaz 88.320 forintot kap pluszban, kivételt az alkotmányügyi, a költségvetési- és az európai ügyekkel foglalkozó bizottság jelent, az ezekben dolgozó honatyák az illetmény 80 százalékát, azaz 176.640 forintot kapnak alapfizetésükön felül havonta.
A bizottsági elnökség több mint 440 ezres, az alelnökség alig kevesebb mint 400 ezres fizetéssel jár.
Az Országgyűlés alelnökei, ha nincs más tisztségük, 618 ezer forintot visznek haza, a jegyzők 375 ezer forintot keresnek, a parlamenti képviselőcsoportok vezetői 485 ezret, helyetteseik pedig 44.600 forintot.
Ehhez pedig még hozzáadódnak az egyéb országgyűlési, illetve párttisztségek után járó tiszteletdíjak.
A közjogi méltóságok fizetését külön törvény szabályozza, a közel öt százalékos illetményemelés azonban őket is érinti, így a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke minden hónapban csaknem másfélmillió forintot keres.
Õk azonban nem folytathatnak más keresőfoglalkozást, szemben a "mezei" parlamenti képviselőkkel.
A vidékről bejáró képviselők a lakóhelyük Budapesttől való távolságának függvényében 151 ezer és 352 ezer forint közötti költségtérítést kapnak, emellett havonta 110 ezer forintot fordíthatnak szállásköltségre.
Ha tehát egy képviselő, aki vidékről jár be dolgozni, elnöke egy és tagja egy másik bizottságnak, mindezen felül még helyettes vezetője is az egyik parlamenti képviselőcsoportnak, minden hónapban bruttó 1.632.640 forintot kap.