Már a magyar kolbász sem magyar

Infostart
2006. május 5. 06:55
Egyre több disznóhús kerül külföldről a magyar piacra. Miközben a magyar kolbász is import húsból készül, a Magyarországon előállított sertéshús Spanyolországban vagy Japánban kerül a pultokra.

A Népszabadság Veres András katolikus püspökkel beszélgetett. A lapban arról olvashatunk, hogy a baloldali értékek megtalálhatók az evangéliumokban.

Azok, akik ma a baloldali értékrendre hivatkoznak, nem ezeket képviselik - állítja Veres András.

A püspök úgy gondolja, aligha vitatható, hogy a magyarság körében drámai az összetartozás hiánya. Megnyilvánul ez a határon túli magyarok iránti viszonyban, de az országon belül is szembenállás részesei vagyunk.

Magyarországon ideológiai kultúrharc folyik. A püspök példaként arra a miniszteri levélre utalt, amely nemkívánatosnak minősítette az egyházi közszolgálati intézmények további térnyerését.

A lapban arról is olvashatunk, hogy míg a magyar disznóhúst japán és spanyol boltokban keresik, addig a hazai asztalokra egyre több külföldi húsból készült termék jut. A tenyésztők körül csak a legnagyobbak képesek növelni az állományukat.

Tavaly alig két százalékkal növekedett a magyar sertéshúskivitel, ennél viszont jóval nagyobb, 30 százalékot is meghaladóan nőtt az import.

A Magyar Nemzet arról számol be, hogy miközben megszorító intézkedések bevezetését tervezi az újjáalakuló magyar kormány, milliárdos költségvetésű, új típusú afganisztáni szerepvállalásról születhet döntés a közeljövőben. A tervek szerint szeptembertől magyar katonai alakulatok és civil támogató csoportok vehetik át a hollandok által jelenleg fenntartott Tartományi Újjáépítési Csoport feladatait Afganisztánban.

Az újságban arról is olvashatunk, hogy az emelt szintű írásbeli érettségin előfordulhat, hogy független szakember helyett a diák saját tanára javítja ki a tanuló dolgozatát. Pedagógusok szerint így jogtalan előnyhöz juthatnak a saját iskolájukban emelt szintű vizsgát tevő diákok az idegen helyen maturálókkal szemben.

Az index.hu arról számol be, hogy míg az Északi-sarkért a globális felmelegedés miatt beindult a verseny a nagyhatalmak és Dánia, illetve Kanada között, addig a Déli-sark, legalábbis hivatalosan, a béke szigete.

A kontinens területeire igényt tartó országok - Norvégia, Nagy-Britannia, Ausztrália, Franciaország, Új-Zéland, Argentína és Chile -, illetve az Egyesült Államok, Oroszország, Belgium, Japán és Dél-Afrika 1961-ben szerződésben mondták ki, hogy a kontinensen csak tudományos kutatásokat folytathatnak, illetve hogy senki nem ismeri el a kontinensre vonatkozó területi igényeket.

Az Antarktika-egyezményhez időközben több tucatnyi ország - köztük a kontinensen a lengyel kutatóbázison személyzetet állomásoztató Magyarország - csatlakozott.

A hírportálon arról is olvashatunk, hogy zürichi és bostoni kutatók az Alzheimer-betegség ellen hatásos új oltóanyagot fedeztek fel. Az egereken sikerrel kipróbált hatóanyag csökkenti a beta-amiloid fehérje mennyiségét. Ez a fehérje a fő alkotórésze a degeneratív betegséget kiváltó agyi lerakódásoknak, jelentette be a zürichi egyetem.

A Világgazdaság cikke szerint a köztudatba bedobott, idei évre vonatkozó 300-350 milliárd forintos kiigazítás irreális. A szóba jöhető intézkedések hatása ennek alig több mint felét tehetik ki. Ennek megfelelően az idei hiány mindenképpen igen magas lesz. Éppen ezért a piaci szakértők is elsősorban azt várják a kormányzattól, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a következő két évben csökkenthetik jelentősen és tartósan a hiányt.

A Napi Gazdaság arról számol be, hogy a leendő kormánypártok már a nyári ülésszakon módosítanák a pártfinanszírozási törvénynek a választási kampányköltésre vonatkozó passzusait. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője azt mondta: a kétharmados jogszabály vonatkozó részeihez azonban nem általánosan, csupán néhány részletében nyúlnának hozzá.

Változna a képviselőjelöltként maximálisan elkölthető, jelenleg 1 millió forintos összeghatár, valamint a költés ellenőrzésének szabályozása. Horn szerint a pártok egyetértenek a módosítás elvi alapjaival.

A portfolio.hu írása szerint elindult Magyarország legnagyobb régiófejlesztési projektje. A Zsámbéki medencében Talentis program népen tudásalapú térségfejlesztési projekt kezdődött, amelynek célja, hogy kiemelt értéket képviselő üzleti térség jöjjön itt létre, amely magához vonzza a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő iparágakat.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1.
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2.
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást