A Magyar Nemzetben olvashatják, hogy visszás helyzetet teremthet, ha a lakóhelyétől távol szavazó állampolgár a jegyző igazolásával a második fordulóban is voksolhat, noha a lakóhelyén az első fordulóban már megválasztották a képviselőt. Mivel az igazolás az első és a második fordulóra is kiadható, a választópolgár akkor is szavazhat, amikor azt a lakóhelyén már nem tehetné meg. Ugyanis a második fordulóra csak ott kerül sor, ahol az elsőben nem sikerült megválasztani a képviselőt.
Az Index összegzése szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon növekedett legnagyobb mértékben (6,7-ről 7,6 százalékra) egy év alatt a munkanélküliségi ráta. A KSH adata azonban még ennél is rosszabb. E szerint hétéves csúcson áll jelenleg a hazai munkanélküliség.
A Népszabadság arról ír, hogy Magyarországon a lengyel alma tarol, a magyar gyümölcsöt viszont Romániába viszik. A szakemberek szerint ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen a hazai piac, minden harmadik gyümölcsfát ki kellene vágni. A szőlőnél ez már több mint elmélet: ötezren akarják felszámolni az ültetvényüket.
A Világgazdaság összefoglalójából kiderül, hogy a tavalyi 38-ról 2020-ra 51 százalékra emelkedhet az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért magyar GDP az Egyesült Államok mutatójához képest. Térségünkben azonban Magyarországon lesz a legkisebb a GDP-növekedés éves átlagos mértéke.
A Napi Gazdaság arról ír, hogy szakértők még nem tartják teljesen lefutottnak a bolgár és a román EU-tagságot, bár az valószínű, hogy a tagállamok nem lesznek halasztáspártiak. Az emberkereskedelem, a korrupció és a roma integráció hiánya képezheti a 2007-es román és bolgár csatlakozás legfőbb akadályát.