"Debreczeni József nem dolgozott az állambiztonsági szolgálatnak, és nem írt jelentést senkiről. Tudom, mert nekem kellett volna beszerveznem." Ezt Berente Károly nyugdíjas rendőr alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság egykori állambiztonsági elemzője nyilatkozta a Népszabadságnak azután, hogy a volt MDF-képviselő, publicista egykori tartótisztjeként nevezte őt meg a HavariaPress hírügynökséghez eljuttatott, a publicista állítólagos szigorúan titkos tiszti múltjáról szóló, Kovács néven, géppel írt levél szerzője. A volt főtiszttel Kecskeméten találkozott a lap munkatársa azért vállalta az interjút, mert mint mondta, talán ő az egyetlen, aki tisztázhatja Debreczenit a vád alól.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy vádjavaslatot nyújtott be vesztegetés miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyar Honvédség két közalkalmazottjával, a Siemens Rt. egyik ágazati igazgatójával, valamint a társaság vidéki alvállalkozójának két tagjával szemben. A névtelen bejelentés alapján indult nyomozás során kiderült: a honvédségi ügyintézők pénzt, illetve műszaki cikkeket fogadtak el a multinacionális cégtől, amiért információkat adtak a nagyszabású laktanya-felújítási tender részleteiről.
A Világgazdaság szerint uniós jogot sért Magyarország az államot megillető szavazatelsőbbségi részvényekre (az ún. aranyrészvényekre) vonatkozó szabályozásával. Az EU elvárásainak megfelelő törvényjavaslatot a kormány ugyan már 2004-ben benyújtotta az Országgyűlésnek, amely azonban azt azóta sem bocsátotta részletes vitára.
A Napi Gazdaság cikke szerint nem hozott jelentős konjunktúrát a magyarországi zászló- és lobogógyártóknak az a 2000 augusztusa óta érvényes szabályozás, amely kötelezővé tette a középületek fellobogózását. Bár megnőtt a trikolorok forgalma, az üzlet még mindig a reklámzászlókban van.