Kezdjük talán a hazánkra legkevésbé hízelgő adattal: a magyar nők várható élettartama az unió huszonöt országa közül csak Észtországban és Lettországban rosszabb, mint Magyarországon, ahol a nők arra számíthatnak, hogy kicsivel többet élnek majd, mint hetvenhét évet. A spanyol és francia nők - akik ezt a statisztikát vezetik - több mint nyolcvanhárom évre tervezhetnek.
A magyar nők az élcsoportba tartoznak a naponta elvégzett ház körüli teendők terén, két perc híján napi öt órával. Ennél több házimunkát csak az észt nők végeznek - napi öt óra két percet - és a csúcstartó olasz hölgyek, napi öt óra húsz percet. A magyar nők - munkahelyükön és otthon - naponta egy órával többet dolgoznak, mint a férfiak.
Az uniós statisztika szerint a magyar nők otthoni munkájának közel egyharmadát a főzés teszi ki, viszont a férfiak - és ez az új uniós országokra általában jellemző - többet takarítanak és vásárolnak, mint a nők.
Több az érettségizett
Van azért egy-két olyan adat is, amiben a magyar nők jóval az unió átlaga fölött vannak: nálunk az érettségizett nők aránya 85 százalék, míg az unióban csak 80 százalék, de a legrosszabb a helyzet Portugáliában, ahol a nőknek csak 57 százaléka végezte el a középiskolát.
Magyarországon ugyancsak az uniós átlag fölött van a női közép- és felsővezetők aránya, ami a huszonöt tagállam közül a miénknél csak a balti államokban magasabb.
Viszonylag jónak mondható a magyar nők helyzete az azonos munkáért járó fizetés dolgában is, hiszen csak tizenegy százalékkal kapnak kevesebbet, mint a férfiak, míg az unió átlaga 15 százalék, de vannak olyan országok - Ciprus, Észtország és a szomszédos Szlovákia - ahol ez a különbség 25 százalék.