A miniszterelnök szerint van ok emlékezni a kommunizmus áldozataira, akiket el nem fogadható és meg nem bocsátható módon megsértettek méltóságukban, korlátoztak szabadságukban, akiknek elvették az életét.
Gyurcsány Ferenc a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából írt közleményében úgy fogalmaz: nincs olyan eszme, amelynek nevében bárkit meg lehet sérteni méltóságában, meg lehet fosztani szabadságától, életétől; erre nincs mentség.
A kormányfő szerint a harmadik Magyar Köztársaság a szabadságra, a demokráciára, a felelősségre épül, ezért nem oszt és nem véd egyetlen olyan eszmét - a kommunistát sem -, amely nem ezekre az értékekre és elvekre épül.
"Fejet hajtunk a megbántottak, a megsértettek, a meggyilkoltak és emlékük előtt" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Wittner Mária a Fidesz listáján
A Fidesz elnöke és a párt több vezetője mécsest gyújtott a Terror Háza Múzeumnál.
Orbán Viktor a megemlékezés után bejelentette: a Fidesz országos listáján indítja Wittner Máriát, az 1956-os forradalom résztvevőjét, hogy legyen a parlamentben egy olyan ember, aki mindig emlékeztetni fog a kommunizmus áldozataira.
Nincs nemzeti közmegegyezés
Tizenhat évvel a rendszerváltozás után még mindig keveseké a február 25-ei emléknap - írta közleményében az MDF elnöke.
Mind a mai napig nem tapasztaljuk, hogy a kommunizmus rémtetteinek elítélésében létrejött volna a nemzeti közmegegyezés - olvasható Dávid Ibolya közleményében.
"Az utóbbi évek, hónapok és hetek egyre fokozódó kampányhangulatában a személyes lejáratások és hatalmi játékok részeként jelen van a kommunista múlt. Lehet, hogy esetleg ártatlan személyek súlyosabb bélyeget kapnak, mint maga az ördögi rendszer" - írta a pártelnök.
Dávid Ibolya szerint a nemzeti jelszavak közé is becsempésződik a kádári nosztalgia, "nemzeti programként lehet rájátszani olyan életérzésekre, amelyek egyértelműen a hazug és bukott rendszer megfényesítését jelentik".
Koszorúzás Kovács Béla szobránál
Az emléknap alkalmából Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Mécs Imre, Vitányi Iván és Donáth László országgyűlési képviselő koszorút helyezett el Kovács Béla szobránál, a Kossuth téren. Az eseményen a kormány több tagja is részt vett.
Kovács Béla szobra előtt (fotó: MTI)
Göncz Árpád volt köztársasági elnök magát könyörtelenül művelő, elszánt, melegszívű tudatos parasztembernek ismerte meg Kovács Bélát, aki már korábban is küzdött a mezőgazdaságból élők helyzetének javításáért.
Pontosan tudta mit akar csinálni, és a végsőkig kitartott eszméi mellett - mondta a volt államfő.
Donáth László szocialista politikus kijelentette: Kovács Béla sorsa szimbolikus, mert szinte minden tisztességes magyar politikus börtönben került, vagy kivégezték.
Hangsúlyozta: meg kell emlékezni arról a sok ezer kisemberről is, aki komolyan vette az emberi normákat, és ezért vált áldozattá.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja Kovács Bélának, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának elhurcolásához kapcsolódik.
Miután az Országgyűlés nem függesztette fel a politikus mentelmi jogát, a szovjet katonai biztonsági szervek 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd bírósági tárgyalás nélkül 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték.
Kovács Béla 1956-ban szabadult, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Február 25. az Országgyűlés 2000-ben elfogadott határozata alapján lett a kommunizmus áldozatainak emléknapja.