A kutatást végző cég ügyvezetője az InfoRádióban elmondta: a fiatalok keverik az 1848-as, az 1956-os és a 90-es évek elejének eseményeit. Volt olyan diák, aki az '56-os forradalom résztvevői között sorolta fel Sztálint, Kossuthot és Petőfit.
A diákok jó része szerint az idegen megszállás miatt robbant ki a forradalom. A demokrácia, vagy a jobb élet utáni vágyat alig említették az általános és középiskolások.
A tanárok sem tudják?
Gulden Júlia szerint nem csak a tankönyvekkel, hanem a tanórák számával, és olykor a tanárok felkészültségével is gond lehet. Az általános iskolákban legfeljebb két órát foglalkoznak a témával, de a középiskolákban is csak 5-6 órát szentelnek az 1956-os eseményeknek.
A felmérésben megkérdezték a tanárokat is arról, hogy min változtatnának a tanításban. Szerintük kevés segédanyag készült eddig. Egy forradalomról készült játék például felkeltené a diákok érdeklődését.
A diákok többsége szerint a forradalom résztvevői példaként állhatnak előttük. A felmérést végzők szerint épp ezért kellene többet tudniuk az eseményekről.