Zoltán György a kialakult helyzetért az állami finanszírozást hibáztatja, amely nem követi a betegszám évi 6-7 százalékos emelkedését és az inflációt.
Így 2005-ben már veszteségesen működött a cég, Hódmezővásárhelyen például 8 és fél millió forint volt a deficit - mondta az ügyvezető, hozzátéve, hogy "senki nem kívánhatja egy multitól, hogy folyamatosan veszteséget termeljen".
A cég Szentesen és Szegeden épít összesen 50 kezelőhelyet, ami Zoltán György szerint a megyében bőven elég. A hódmezővásárhelyi polgármester azonban azt mondja: nem engedhetik meg, hogy ennyit kelljen utazniuk a betegeknek az életet jelentő kezelésért.
Lázár János szerint a városban összesen mintegy 250 család életminősége romlana a központ bezárásával, így mindenképpen marad a kezelés.
A kérdés csak az, hogy milyen formában. Korábban a helyi kórház maga oldotta meg a dialízis-kezelést, így ez az egyik alternatíva. A másik új vállalkozók pályáztatása. Mindkét esetben azonban probléma marad, hogy - mint a polgármester fogalmazott - a magyar állam ezt a szolgáltatást jelentősen alulfinanszírozza.
Lázár János hozzátette: szeretnék, ha maradna a Fresenius, hiszen elégedettek a szolgáltatással. A cég ügyvezetője szerint ezt az új központok építése ellenére megtennék, ha csak egy kicsit is nőne a finanszírozás.
A Fresenius ma 25 központot üzemeltet, és mintegy 2.200-2.300 beteget, a magyarországi dialízis-kezeltek 43-44 százalékát látja el.