- Elkészült a szocialista párt gazdasági programja, amely a párt választási programjának gerincét alkotja. Melyek a legfontosabb elemei?
- Arról szól a gazdasági programunk, hogy azokra az új kihívásokra, amelyek előtt Magyarország áll, milyen választ adjon egy modern szociáldemokrata párt.
- Milyen kihívások előtt áll az ország?
- Minőségi ugrás előtt. Lezárult a gazdasági rendszerváltás, átalakult a magyar gazdaság, nemcsak a tulajdonosi szerkezete, de a gyártás- és termékszerkezete is. Ma Magyarországon 92 százalékban olyan termékeket állítanak elő, amelyeket 1990 előtt nem itt gyártottak.
Azt látjuk, hogy Magyarország és az Európai Unió többi tagállama között már nincs nagy különbség a termelékenységet, a hatékonyságot tekintve, amiben különbség van az az, hogy hányan dolgoznak. Évente fél-egy százalékkal szeretnénk növelni a foglalkoztatottságot, szeretnénk ezt a mutatót 60 százalék fölé vinni, mert az már minőségi változás lesz. Ha pedig az elmúlt három évre tekintünk vissza, azt látjuk, hogy 76 ezer 253 fővel többen dolgoznak ma, mint 2002-ben.
- Többféle módszerrel is ösztönöznék a munkaadókat és a munkavállalókat, hogy csökkentsék a munkanélküliséget. Milyen kedvezményeket adnának a munkaadóknak?
- Elsősorban a piacépítésben kell támogatást nyújtani a cégeknek, aztán az integrációban, tehát hogy Magyarország határain túl legalább az unión belül terjeszkedni tudjanak. Megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni, segíteni a vállalkozásokat az informatikai fejlesztések megvalósításában. Két lehetőségünk van. Az egyik, ami eddig hagyományos volt: néhány kis-, közepes vagy nagyvállalat kap támogatást. Ezek nem igazán piackonform támogatások. Sokat beszéltek a Széchenyi-tervről. Ha valaki megnézi, összesen 1600 vállalkozás kapott támogatást Magyarországon. És mi van a többivel?
- Hogy fogják tudni eldönteni azt, hogy kit érdemes támogatni?
- Nem kit, hanem mit, ez a valódi kérdés. Ha egy-egy vállalatot támogatunk, az soha nem lesz igazán piackonform intézkedés. Mert mi van a többivel? Azok versenyhátrányba kerülnek.
- Azon gondolkodtak-e, hogy aki fejlődni akar, az szeretne több támogatást kapni. Mennyivel kell az erre fordítható költségvetési pénzeket növelni?
- Nem közvetlen pénzbeli támogatásokban gondolkodom. Nem az a jó, ha kap valaki húszmilliót és csináljon vele valamit, hanem mondjuk, ha kap kedvezményes kamatozású hitelt, amely nyolc-tíz év alatt számára rentábilissá teszi a beruházását, s ami valamilyen társadalmi érték szempontjából fontos. Döntőnek azt tartom, hogy több hitelhez jussanak a vállalkozások.
- Mit tartalmaz még a gazdasági programjuk?
- A fentieken kívül a fejlesztéspolitikára helyzetük a hangsúlyt. Ez öt nagy feladatot tartalmaz. Az egyik az innovációs folyamat ösztönzése, amiben sikerült tavaly óriási eredményt elérni: a vállalatok és az állam összekapaszkodtak és létrehoztak egy közös innovációs alapot. A másik az infrastruktúra fejlesztése, ahol nagy váltás következik be, mert a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről áttérünk a - nevezzük így - kétszámjegyű utak felújítására, és a vasút fejlesztésére.
A harmadik, hogy a területfejlesztés a jelenlegi pénzügyi kereteket sokkal célszerűbben használja fel. Ennek feltétele a kis régiók, a kistérségek együttműködése. A negyedik az adó- és járulékcsökkentési program, amelyet egyébként már elfogadott a magyar Országgyűlés, amelyben 2010-ig pontosan megmondjuk, hogy hogyan fognak változni, csökkenni az adó- és járulékterhek. És végül az ötödik: az állam takarékos gazdálkodása, amely attraktívvá teszi Magyarországot és amely megszüntet minden olyan bizonytalanságot és kételyt például a pénzpiacokon, ami még jelen van.
- Amit ebből legkönnyebben meg tudok érteni, az a kétszámjegyű utak fejlesztése. Mikor és hány kilométert újítanak fel?
- Mindet. 2010-ig első ütemben, és mindenütt olyan teherbírásúvá szeretnénk alakítani az utakat, hogy megfeleljenek annak az európai uniós szabványnak, amelyek előírják, hogy 1100 tonnás tengelynyomást, teherbírást kell biztosítaniuk megfelelő leállósávval és biztonsági rendszerekkel.
- Milyen vasutat akarnak?
- Kétfajtát. Egy olyan vasutat, amely az átmenő forgalmat biztosítja, döntően a teherszállításnak, hiszen ebben óriási üzleti lehetőségei vannak a vasútnak.
- A vasút állami tulajdon, a Volán társaságok szintén működnek, s mindezek veszteségesek. Fönn tudják tartani a kettőt együtt is?
- A világon mindenütt veszteségesek a tömegközlekedési vállalatok. Lehet, hogy azt kellene csinálni, hogy állami tulajdonban tartjuk a nagy gerincvonalakat, a nagy átmenő forgalmú, nagy jelentőségű vasútvonalakat, és a többire azt mondjuk, legyen a regionális közlekedési vállalatoké. És ott egy vállalatban lenne a helyi vasút és busz, és ez a regionális közlekedési vállalat legyen a helyi önkormányzatok tulajdona.
- Az egészségüggyel, az államháztartási reformmal, az önkormányzati reformmal foglalkoznak a programban?
- A gazdaságpolitikai program döntően az államháztartás kérdéseivel foglalkozik. Az alapállásunk a következő: magas gazdasági növekedés mellett lehet átalakításokat és korszerűsítést végezni, és a hiányt kinőni. Nem lehetetlen feladat 2008-ra teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Három kulcsfeltétel van, meg egy negyedik. Az első, hatvan százalék alatt legyen az adósság az éves össznemzeti termékhez viszonyítva. Ez az alatt van. Az átlagos infláció ne legyen magasabb, mint az Európai Unió átlaga. S alatta van.
A költségvetési hiányra az a szabály, hogy három százalék alatt legyen. Ha az idén hozzuk ezt a 4,54,7 százalékot, és tartjuk az évenkénti 1 százalékos csökkentést, akkor ez is biztosítható. A plusz egy a hosszú távú befektetések hozadéka, de az már a pénzpiaci dolgoktól függ. Vagyis 4 százalékos gazdasági növekedés mellett lehet vállalni az évi 250 milliárd forint adóbevétel-csökkentést.
- Kell megszorító intézkedéseket hozni?
- Összességében nem csökkennek az állam kiadásai, ha a bevételek olyan ütemben nőnek, amiről én beszéltem. Az az igazi kérdés, hogy a kiadásokon belül mennyire tudjuk célszerűen felhasználni a pénzt.
- A miniszterelnök azt mondja, hogy az egészségügyi reform előszobájáig jutott el a magyar egészségügy. Megkezdik az egészségügyi reformot?
- Magyarországon a házi orvosi szolgálat jól működik. A járóbeteg-ellátás is nagyjából rendben van. A legtöbb probléma a kórházakkal van, azzal, hogy hogyan működnek, mennyi pénzük van és milyen szolgáltatást nyújtanak.
- Szerkezeti reform lesz-e az egészségügyben, például újabb biztosítási elem bevezetése?
- A biztosítás mással függ össze. Nem az egészségügyi ellátás színvonalával, hanem azzal a nehéz kérdéssel, hogy átlátható-e az egészségügy finanszírozása, vagy sem. Egy társadalombiztosítási rendszerrel is lehet tisztességesen finanszírozni az egészségügyet, és nem feltétele, hogy több biztosító vegyen benne részt.
- Tárgyaltak a gazdasági programjukról a szabad demokratákkal?
- Nem, előbb várjuk meg, hogy a választópolgárok hogyan döntenek, adnak-e felhatalmazást nekünk a kormányzásra, vagy sem.