A kormány elfogadta a Start-Plusz, és a Start-Extra programok tervezetét. Eszerint aki legalább egy éve munka nélkül lévő embert foglalkoztat 48 hátrányos térségben és 235 településen, az az első évben teljesen megspórolja a 33,5 százalékos munkaadói járulékot, a második évben pedig csak 15 százalékot kell fizetnie.
Hasonló járulékkedvezményt kapnának országszerte azok a cégek, amelyek 50 év feletti tartós munkanélkülit alkalmaznak.
A munkaügyi miniszter elmondta: a pályakezdő fiatalokat segítő Start programhoz hasonló kedvezményeket biztosítana a Start Plusz a gyesről és a gyedről visszatérő kismamákat foglalkoztató cégeknek, illetve a legalább egy éve munkanélkülit alkalmazó vállalkozásoknak.
18,5 majd 8,5 százalékos kedvezmény
Egy évig 18,5 százalékos, a következő évben 8,5 százalékos járulékkedvezményt kapnának azok is, akik ápolási díjról munkába visszatérő szülőket vesznek fel. Nekik tehát az első évben 15, a másodikban pedig 25 százalékot kellene fizetniük.
Csizmár Gábor szerint mindez néhány milliárd forintos költségkihatással járnának, amit a Munkaerőpiaci Alap fedezne. A kabinet évente 20-40 ezres foglalkoztatás-bővülést remél a két programtól.
A jogszabályt viszont még nem dolgozták ki, így a döntés a választások utánra marad.
Mintegy 400 ezer embert érinthet?
Kormányzati számítások szerint a kedvezmény évente 90-100 ezer pályakezdő fiatalt, 80-100 ezer a gyermeknevelést követően ismét munkába álló szülőt, 180-200 ezer a már egy éve állást kereső tartós munkanélkülit, és 40-50 ezer 50 feletti, tartós munkanélkülit érintene.
A 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségben és 235 településen munkához jutó valamennyi tartós munkanélküli számát 100 ezer főre becsülik.
Még nem döntöttek a kedvezményes áfakulcsról
A kormány még nem döntött arról, hogy az Európai Unió adta lehetőséggel élve az ötből melyik két, vagy három területen él a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs bevezetésével. Választani az otthoni ápolás, a kisebb javítások, a magánlakások felújítása, a fodrászat, és az ablaktisztítás közül lehet.
A Fidesz javaslata, a szociális lakásépítés nem szerepel az unió ide vonatkozó direktívájában – közölte a kormányszóvivő. Batiz András szerint viszont benne van egy másik dokumentumban. Ezért az ellenzéki párt már korábban is kezdeményezhette volna ezt.