A történész azt mondta: ügynökügyben az „árnyalt megközelítés” híve, ami azt jelenti, hogy minden érintett esetében pontosan meg kell vizsgálni, mit tett, ártott-e valakinek.
Nem helyes, ami most történik. Nem tesz jót az, hogy nagyon sokan próbálják mentegetni a leleplezett ügynököket, és megpróbálják azt a látszatot kelteni, hogy a diktatúrában az ő magatartásuk volt a természetes – tette hozzá.
Schmidt Mária szerint tisztában kell lenni azzal, hogy milyen szörnyű időszak volt az, amikor beszervezték az ügynököket, köztük Szabó István filmrendezőt.
Ma már el sem tudjuk képzelni, mennyire kellett és lehetett félni akkor, és nyilvánvaló, hogy ő is jogosan félt. De nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik félelmük ellenére sem vállalkoztak a besúgói szerepre – mondta a Terrror Háza Múzeum főigazgatója.
Õket kellene még jobban megbecsülni, akik ezért karrierjükkel, szabadságukkal, életükkel fizettek. Ma nincs meg ez a különbségtétel; az értelmiség körében „maszatolás folyik” – mondta Schmidt Mária.
Ügynök-ügyek
Az elmúlt két hétben több ismert embert is megvádoltak azzal, hogy együttműködött az állambiztonsági szolgálatokkal.
Szabó István Oscar-díjas filmrendezőről kiderült, hogy 1957-től több éven keresztül jelentett a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének.
„Ha úgy hozza a sorsuk, hogy szükségük van tudni azt, hogy miként kell viselkedni egy diktatúra alatt, készítettem egy oktatófilmet. Az a címe, hogy Bizalom, abban minden szó szerint benne van. Tanulják meg, lehet hogy szükségük lesz rá” – mondta február 3-án.
Szabó István mellett Kézdi-Kovács Zsolt rendező is beismerte, hogy beszervezték.
Február 2-án Paskai László bíboros, volt esztergom-budapesti érsek állambiztonsági kapcsolatáról jelent meg írás.